A döntés: Brüsszel kérésére távoznak a határőrök
A szlovén kormány csütörtöki ülésén határozatot fogadott el a horvát és a magyar határon 2023 októbere óta fenntartott ideiglenes belső schengeni határellenőrzés megszüntetéséről – közölte a szlovén belügyi és közigazgatási minisztérium. Az intézkedést az előző kormány legutóbb hat hónappal, az év végéig hosszabbította meg, az új kabinet azonban a megszüntetés mellett döntött.
A döntés hátterében az Európai Bizottság múlt heti felszólítása áll, amelyben a testület a schengeni övezet kilenc tagállamát – köztük Szlovéniát – az ideiglenes belső határellenőrzések fokozatos megszüntetésére szólította fel. A brüsszeli testület szerint a migrációs és menekültügyi paktum teljes körű alkalmazása – amely péntektől lép életbe – már lehetővé teszi a határellenőrzések feloldását.
A szlovén kormány szerint a rendőrség hatékonyabb, célzottabb módszerekkel léphet fel az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés ellen. Az okmányellenőrzéseket más rendőrségi módszerek váltják fel, a visszavont rendőrök saját egységeikhez térnek vissza. A tárca tájékoztatása szerint a döntés hozzájárulhat a forgalom javításához az amúgy is túlterhelt útszakaszokon.
A döntés pontos hatálybalépését egyelőre nem közölték. Az viszont beszédes, hogy miközben Szlovénia enged a brüsszeli nyomásnak, Olaszország és Ausztria továbbra is fenntartja a határellenőrzést a szlovén határon. Ez is mutatja: a biztonsági kockázatok nem szűntek meg, csupán a politikai akarat változott meg Ljubljanában.
A migrációs paktum: Brüsszel új fegyvere
A döntés illeszkedik az Európai Bizottság múlt heti felhívásához, amelyben a testület a belső határellenőrzést fenntartó kilenc schengeni tagállamot – köztük Szlovéniát – az intézkedések fokozatos kivezetésére szólította fel. Noha az EU migrációs és menekültügyi paktumát péntektől teljeskörűen alkalmazni kell, Szlovénia még nem fogadta el az annak végrehajtását szabályozó nemzeti törvényt.
A migrációs paktum életbe lépése új fejezetet nyit az EU migrációs politikájában. A brüsszeli testület szerint a paktum teljes körű alkalmazása jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy teljesüljenek a belső schengeni határellenőrzések fokozatos megszüntetésének feltételei. A kritikusok szerint azonban a paktum éppen hogy gyengíti a tagállamok szuverenitását a migrációs kérdésekben, és Brüsszel kezébe adja a döntést.
A biztonsági kockázatok, amelyek hirtelen eltűntek
Szlovénia 2023. október 21-én vezette be az ellenőrzést a horvát és a magyar határon a közel-keleti biztonsági helyzet romlására és a terrorveszély növekedésére hivatkozva. Akkor Olaszország is hasonló intézkedést rendelt el a szlovén határon, amelyet azóta többször meghosszabbítottak.
A legutóbbi, májusi hosszabbítást Ljubljana az Európai Unió szomszédságában és a tágabb nemzetközi környezetben tapasztalható instabil biztonsági helyzettel indokolta. A kormány akkor az ukrajnai háború folytatódására, a hibrid fenyegetésekre, a dezinformációs kampányokra, a közel-keleti háborúra, a nemzetközi bűnözői hálózatokra, az illegális migrációs útvonalakra és a szállítási útvonalakkal történő visszaélésekre is hivatkozott.
Most, alig egy hónappal később, ezek a kockázatok hirtelen eltűntek – legalábbis a szlovén kormány szerint. A valóságban azonban sem az ukrajnai háború, sem a közel-keleti válság, sem az illegális migrációs útvonalak nem szűntek meg. Csupán a politikai akarat változott: az új szlovén kabinet láthatóan enged a brüsszeli nyomásnak.
A magyar határ: mi vár ránk?
A döntés közvetlenül érinti Magyarországot is. A szlovén–magyar határon 2023 októbere óta fenntartott ellenőrzések megszüntetése azt jelenti, hogy a schengeni belső határok ismét szabadon átjárhatóvá válnak. Ez a forgalom szempontjából kétségtelenül pozitív fejlemény, hiszen a határátkelőkön gyakran hosszú sorok alakultak ki.
A biztonsági szempontok azonban aggasztóak. Az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem mostantól a rendőrség úgynevezett kompenzációs intézkedéseire épül – ezeket azokon a helyszíneken erősítik meg, ahol az elemzések szerint nagyobb a másodlagos migráció és a határokon átnyúló bűnözés veszélye. Ljubljana emellett fokozza az együttműködést a szomszédos országok rendőrségeivel, egyebek mellett operatív adatcserével és vegyes járőrökkel.
A kérdés az: vajon ezek az intézkedések elegendőek lesznek-e a biztonság fenntartásához? A tapasztalat azt mutatja, hogy a célzott rendőri akciók soha nem pótolhatják teljes mértékben a folyamatos határellenőrzést.
Brüsszel és a szuverenitás kérdése
A szlovén döntés jól mutatja, hogyan működik a brüsszeli nyomásgyakorlás a gyakorlatban. Az Európai Bizottság felszólítása – bár formálisan nem kötelező erejű – elegendő volt ahhoz, hogy egy tagállam feladja a saját biztonsági megfontolásokon alapuló intézkedését.
Ez a folyamat különösen aggasztó a magyar szempontból. A Tisza-kormány eddig csendben maradt a migrációs paktum kérdésében, miközben a szakértők szerint súlyos terhek jönnek. A brüsszeli nyomásgyakorlás most Szlovéniánál is érvényesült – kérdés, hogy Magyarországon mikor és milyen formában jelentkezik majd.
A döntés üzenete egyértelmű: aki Brüsszelben akar megfelelni, annak a saját határai védelméről is le kell mondania. A kérdés csak az, hogy a magyar kormány meddig tud ellenállni ennek a nyomásnak – és hogy egyáltalán akar-e ellenállni.