„Figyelem, tények!” – a paktum legfontosabb rendelkezései
Pénteken, június 12-én hatályba lép az Európai Unió migrációs paktuma – egy tíz jogi aktusból álló csomag, amely rendeletekből és egy irányelvből áll. Mivel a rendeletek közvetlenül alkalmazandók, a tagállamoknak szinte semmilyen lehetőségük nincs a módosításra. Orbán Balázs (Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő) a közösségi oldalán ismertette a legfontosabb rendelkezéseket. „Figyelem, tények!” – ezzel a felütéssel idézett szó szerint a paktumból.
A paktum értelmében Magyarország vagy befogadja a szolidaritási alapban előírt számú menekültet, vagy 7 millió forintot fizet minden be nem fogadott migráns után. A Bizottság a tagállam beleszólása nélkül bármely évben tetszőlegesen növelheti a befogadandó migránsok számát vagy a kötelezően befizetendő összeg mértékét. Válsághelyzetben – például egy nem várt nagyobb migrációs hullám esetén – a Bizottság kötelezheti Magyarországot, hogy az előírt kvótánál jóval nagyobb számú menekültet fogadjon be.
Amennyiben nem sikerül 12 héten belül elbírálni a határnál várakozó migránsok menedékkérelmét, a menekültek szabadon beléphetnek és mozoghatnak Magyarország területén. „A kiskorú és egészségügyi problémákkal (ide értve a mentális betegségekkel) küzdő migránsokat az állam köteles beengedni Magyarország területére a menedékkérelmük elbírálásának ideje alatt is” – olvasható a bejegyzésben. Magyarország köteles a magyar állampolgárok életszínvonalához hasonló körülményeket biztosítani a befogadott menekülteknek, valamint szállásról, étkezésről, ruháztatásról és egyéb pénzbeli juttatásokról más tagállammal megegyező szinten gondoskodni.
Dornfeld László: a paktum számos terhet ró majd hazánkra
Dornfeld László (az Alapjogokért Központ vezető elemzője) a Magyar Nemzetnek azt mondta: a paktum „számos terhet ró majd hazánkra”. „Megfelelő kapacitást” kell létrehozni a határon lefolytatott menekültügyi eljárásokhoz, ami alatt migránstáborokat értett – ezeknek évente több ezer ember fogadására kell alkalmasnak lenniük. A rendszer része az éves szolidaritási migránskvóta, amelynek keretében Magyarországnak migránsokat kell átvennie más határállamoktól, vagy ezt pénzügyi hozzájárulással válthatja ki – visszautasított migránsonként 20 ezer eurós befizetést jelenthet. Dornfeld szerint ez „cáfolja a Tisza-kormányzat azon állítását, hogy ez nem fog pénzbe kerülni hazánknak”.
A szakértő szerint a fő probléma az, hogy a paktum nem eléggé határozottan áll ki a migráció megállítása mellett, és olyan régi, a gyakorlatban már megbukott rendelkezéseket tesz magáévá, mint a migránsok kvóta szerinti elosztása. „A paktum központi magja valójában már egy évtizede megbukott, mégis ez vált az egész jogszabály egyik zászlóshajó rendelkezésévé” – mutatott rá. Hozzátette: a paktum nem ismeri el, hogy a migráció nem humanitárius, emberi jogi kérdés, hanem bevándorlási probléma.
A Tisza-kormány hallgatása és a brüsszeli nyomás
A paktum életbe lépésével párhuzamosan a Tisza-kormány hallgatása feltűnő. Orbán Viktor korábban többször is határozottan kijelentette, hogy Magyarország migránsmentes ország lesz, és elutasítja a migrációs paktum végrehajtását. Most azonban úgy tűnik, Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) kormánya ezen a politikai síkon is változást hoz, aminek csupán a mértéke és az iránya a kérdés. A paktum létrehozását Magyarország megakadályozni nem tudta, így kiutat csupán az ellenállás jelenthet, ehhez azonban erős politikai akaratra lenne szükség.
Orbán Balázs zárásként azt írta: „Ilyen világ jön a következő években, ha feladjuk az ellenállást. Javaslom, hogy ne adjuk fel!” A kérdés most az: vajon a Tisza-kormány feladja-e az ellenállást, vagy kiáll a magyar szuverenitás és a határvédelem mellett?