Rekord a Nasdaq-on

Csütörtökön magyar idő szerint délután fél hat körül debütált az amerikai Nasdaq tőzsdén Elon Musk űrtechnológiai vállalata, a SpaceX. A cég 555 555 555 részvényt értékesített darabonként 135 dolláros fix áron, ezzel 75 milliárd dollár friss tőkét vonva be – ez minden idők legnagyobb elsődleges részvénykibocsátása (IPO), megelőzve a szaúdi Aramco 2019-es 25,6 milliárd dolláros rekordját.

A piaci értékelés 1,77 billió dollárra ugrott, amivel a SpaceX a világ hetedik legértékesebb tőzsdei cégévé vált – az Nvidia, az Apple, az Alphabet, a Microsoft, az Amazon és a TSMC mögött. Elon Musk, aki a részvények 42 százalékát és a szavazati jogok több mint 80 százalékát birtokolja, ezzel a történelem első olyan embere lett, akinek vagyona meghaladja az ezermilliárd dollárt.

A tőzsdei bevezetést a Wall Street legnagyobb bankjai – a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a JP Morgan – vezették, 18 bank közreműködésével. A befektetői kereslet hatalmas volt: a Bloomberg értesülései szerint a befektetők több mint négyszer annyi részvényt jegyeztek, mint amennyi elérhető volt. A Perzsa-öböl államai – a Szaúd-arábiai állami befektetési alap, a Kuvaiti Befektetési Hatóság és a Katari Befektetési Hatóság – is jelentős, 1-5 milliárd dolláros vételi ajánlatot adtak, és a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock is több mint 5 milliárdért igényelt a papírokból.

A valóság és az álom határa

A SpaceX három üzletága – a rakétaindítás (Space), a Starlink műholdas internet (Connectivity) és a mesterséges intelligencia (xAI, Grok) – közül a legnagyobb növekedési potenciált a Starlink hordozza. A Connectivity részleg 2025 első negyedévében 3,3 milliárd dollár bevételt termelt, és a felhasználók száma az előző évhez képest megduplázódott. A rakétaindítási üzletág 662 millió dollár bevételt ért el, míg az AI-szegmens 818 millió dollár bevétel mellett 2,5 milliárd dolláros veszteséget termelt.

A vállalat prospektusa ugyanakkor nyíltan elismeri, hogy az értékelés jelentős része olyan feltételezésekre épül, amelyek „még nem is létező technológiákat” és „nem bizonyított” üzleti modelleket takarnak. A dokumentum szerint ezek a célok „jelentős technológiai, pénzügyi és szabályozási kockázatokkal járnak”, és „esetleg nem válnak kereskedelmi szempontból jövedelmezővé”.

A szakértők szerint a SpaceX fundamentális értéke – még optimista forgatókönyvek mellett is – mindössze harmada vagy fele a jelenlegi piaci árnak. A rakétaindítási piac önmagában túl kicsi ahhoz, hogy billió dolláros értéket indokoljon; a Starlink ugyan dinamikusan növekszik, de az egy felhasználóra eső bevétel tavaly a harmadával csökkent. Az AI-üzletág pedig egyelőre csak költség, nem bevétel.

Kisbefektetők a célkeresztben

A SpaceX a kis- és lakossági befektetők – akiket az amerikai szlengben „anyu-apu befektetőknek” neveznek – számára a részvények 25-30 százalékát tette elérhetővé. Ez szokatlanul magas arány a megszokott 5-10 százalékhoz képest. A cél nyilvánvaló: minél szélesebb réteget bevonni a Musk-sztoriba, és ezzel tovább növelni a keresletet.

A lakossági befektetők azonban gyakran a legkockázatosabb eszközeiket – például kriptovalutákat – adják el, hogy fedezetet teremtsenek a részvényvásárláshoz. A Bitcoin árfolyama a tavaly októberi csúcsokhoz képest már 50 százalékos korrekción ment keresztül, és a SpaceX IPO-ja további tőkeátrendeződést indíthat el a kriptopiac rovására.

A szakértők figyelmeztetnek: aki most száll be, az egy erősen túlértékelt papírt vásárol. A cég 2025-ben 18,7 milliárd dollár árbevétel mellett 5 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el – egy évvel korábban még 800 millió dollár nyereséget termelt. Az AI-üzletág veszteségei tovább növekedhetnek, mivel a Grok chatbot és az xAI fejlesztése rendkívül tőkeigényes.

Történelmi párhuzamok és tanulságok

A technológiai eufória nem ismeretlen jelenség a tőzsde történetében. A 2000-es évek dotkom-lufija, a 2008-as ingatlanpiaci összeomlás vagy a 2021-es meme-részvény őrület mind azt mutatták: amikor a befektetők lelkesedése messze meghaladja a fundamentumokat, a korrekció fájdalmas lehet.

A SpaceX esetében a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a cég több részvényosztállyal rendelkezik, így Elon Musk az IPO után is megőrzi irányító szerepét – a szavazati jogok több mint 80 százalékával. Ez azt jelenti, hogy a kisbefektetőknek gyakorlatilag nincs beleszólásuk a vállalat irányításába, mégis ők viselik a kockázatot.

A kérdés az: vajon a technológiai eufória ezúttal is meghozza a várt hozamot, vagy a kisbefektetők fizetik meg az álom árát? A történelem azt sugallja, hogy az utóbbi a valószínűbb – de Elon Musk eddig mindig képes volt meglepni a piacot. Aki most száll be, annak érdemes észben tartania: a SpaceX nemcsak a világ legnagyobb álma, hanem a világ legdrágább álma is.