A Bajza utcai nagykövetség rejtett élete
Szerda délután Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amely alapjaiban rengetheti meg a magyar–orosz diplomáciai kapcsolatok eddigi gyakorlatát. A poszt szerint a Magyar Péter vezette kormány hamarosan kézhez kapja a diplomáciai fedésben működő orosz hírszerzők frissített listáját. A bejegyzés szerint magyar biztonsági és kémelhárítási források megerősítették: a lista több mint egy tucat nevet tartalmaz, akik a Bajza utcai orosz nagykövetségről tevékenykedtek.
A Bajza utca – Budapest egyik csendes, elegáns utcája a VI. kerületben – évek óta az orosz hírszerzés egyik legfontosabb európai bázisa. A nagykövetség épülete nem csupán diplomáciai képviselet, hanem az SZVR (orosz külföldi hírszerzés) és a GRU (katonai hírszerzés) rezidentúráinak otthona is. Panyi korábbi cikkeiben már részletesen bemutatta, hogy az épület tetején olyan eszközök is találhatók, amelyekkel telefonokat lehet lehallgatni.
A csendes kiutasítások kora
Orbán Viktor kormányzásának tizenhat éve alatt az úgynevezett „csendes kiutasítás” vált a magyarországi kémelhárítási műveletek védjegyévé – írja Panyi. Ha egyáltalán hazaküldtek orosz kémeket, azt titokban tartották, nehogy még jobban felbőszítsék a Kremlt. Ez a gyakorlat éles ellentétben áll a legtöbb EU- és NATO-tagállam eljárásával, amelyek Ukrajna 2022-es lerohanása után nyíltan és tömegesen utasítottak ki orosz diplomatákat.
A kémelhárítás közvetlenül Ukrajna 2022 februári megtámadása után átadott egy listát az Orbán-kormánynak a kiutasítandó diplomatákról. Egy kémelhárító forrás szerint azonban a kitiltási javaslatokra „határozott nem” volt a válasz. Magyarország így szinte az egyetlen EU- és NATO-tagállam maradt, amely Ukrajna lerohanása után nem tett ilyen lépéseket.
Ennek következtében az orosz kül- és belföldi hírszerző szolgálat – az SZVR és a GRU – rezidentúrái a Bajza utcai orosz nagykövetségen „szinte teljesen érintetlenek maradtak”.
Két eset, ami kivétel volt
Az elmúlt években mindössze néhány csendes kiutasítás történt. Az egyik ilyen esetben Artur Szuskov SZVR-hírszerzőtisztet 2026. május 4-én utasították ki, aki a Mathias Corvinus Collegium, a Magyar Külügyi Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem környékén végzett kémtevékenységet. Az érintett intézmények mindegyike szoros kapcsolatban állt a korábbi kormányzati körökkel – az MCC-t Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója felügyelte.
A másik, most először nyilvánosságra került kiutasítás 2024. június 20-án történt, amikor Andrej Tarakanov harmadtitkárt, diplomáciai fedésben dolgozó GRU-tisztet hazaküldték Moszkvába. Tarakanov 2023 augusztusában érkezett Magyarországra, és egy, a tevékenységét ismerő forrás szerint nem Magyarország, hanem más EU-tagállamok ellen irányuló orosz befolyásolási műveletekben vett részt.
Budapest, az orosz kémkedés ugródeszkája
Panyi szerint a fentiek megerősítik, amire nemzetbiztonsági szakértők régóta figyelmeztetnek: Budapest a tágabb schengeni térség elleni orosz kémtevékenység „egyfajta ugródeszkájává, logisztikai bázisává vált”. Ez a megállapítás különösen aggasztó annak fényében, hogy Magyarország a schengeni övezet része, így a Budapesten működő orosz hírszerzők szabadon mozoghatnak a teljes európai térségben.
A Népszavának nemrég Katrein Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi műveleti igazgatója beszélt arról, hogy pontosan lehet tudni, kik az orosz kémek Budapesten. Szerinte a probléma nem az információhiány, hanem a politikai akarat hiánya volt.
Mit tehet a Tisza-kormány?
A most várható lépéssel a Magyar-kormány „hozzáfoghat az EU/NATO védőpajzsán keletkezett kémelhárítási rés befoltozásához” – írta Panyi. Az új kabinet az első napokban már berendelte az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadás miatt, ami jelzésértékű lehet a további lépések irányát illetően.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a Tisza-kormány valóban képes lesz-e szakítani az elmúlt másfél évtized gyakorlatával, és nyíltan fellépni az orosz hírszerzőkkel szemben? A frissített lista birtokában a döntés már nem halogatható – a tét nem kisebb, mint Magyarország nemzetbiztonsága és a szövetségesek iránti bizalom helyreállítása.