Csendes távozás a nagykövetségről

Május 4-én, hétfőn csendesen elhagyta Magyarországot Artur Szuskov, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) tisztje, aki a budapesti orosz nagykövetség harmadtitkáraként tevékenykedett. Feleségével, Szvetlanával együtt két hetet kaptak összepakolni – írta a VSquare oknyomozó portál. A 36 éves férfi számára ez nem volt ismeretlen terep: 2019 és 2022 között már szolgált Budapesten, majd 2023 elején tért vissza, amikor attaséból harmadtitkárrá léptették elő.

Papíron mindketten Kalinyingrádban laknak, címük azonban kérdéseket vet fel. Az egyik ugyanis egy szállodai szoba – ami vagy a minisztérium által finanszírozott hosszú távú lakhatást jelenti, ami ideiglenes kiküldetéseknél gyakori, vagy azt, hogy ezt csak a hivatalos címükként használják, miközben valójában máshol élnek –, míg a másiknak egy bevásárlóközpont van megadva, ami rendkívül valószínűtlen lakóhely diplomaták számára.

Az MCC és a Külügyi Intézet a célkeresztben

Szuskov az online térben meghúzta magát, de az egyetemi körökben és a Fidesz agytrösztjeként működő Mathias Corvinus Collegium (MCC) környékén igen rámenős módon igyekezett kapcsolatokat kiépíteni. Leginkább az MCC és a Magyar Külügyi Intézet által szervezett konferenciákon próbált megkörnyékezni magyar állampolgárokat, különösen olyanokat, akikről tudta, hogy kapcsolatban állnak a kormányzat tagjaival.

A Szuskov hírszerzésének középpontjában álló intézményekben és eseményekben van egy közös vonás: mindegyiket Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója felügyelte – írta a portál. A politikai információktól a belső hálózat Wifi-jelszaváig minden érdekelte az orosz hírszerzőt.

Nem mintha hiány lenne az MCC-ben az olyan emberekből, akik orosz hírszerzési kapcsolatokkal rendelkezhetnek. A kollégium tudományos munkatársa például John Laughland szélsőjobboldali brit gondolkodó, akinek a Párizsban székelő agytrösztjét orosz pénzből finanszírozták és a brit hatóságok egy rövid időre őrizetbe is vették kémkedés gyanújával. Hasonlóan parádés igazolása az MCC-nek Misa Djurkovic szerb, Kreml-közeli tudós, aki a Valdaj Klubnak is tagja és szoros kapcsolatban állt a 2016-os montenegrói puccskísérlet elkövetőivel. A művelet hátterében természetesen az orosz katonai hírszerzés, a GRU állt.

Három beszervezési folyamat

A VSquare információi szerint Szuskov három beszervezési folyamatot is elindított. Az egyik jelölttel egészen odáig eljutottak, hogy az orosz hírszerző már kiképezte a titkos kommunikáció technikáira is. Ezt a személyt, aki a John Lukacs Intézethez és a Magyar Külügyi Intézethez is köthető, drága ajándékokkal kenyerezte le Szuskov, és azt is értésére adta, hogy az együttműködésükön igen jól kereshet. Ennek reményében az illető el is látta a 2023 óta Orbán Balázs felügyelete alatt működő Külügyi Intézetből származó politikai értesülésekkel az orosz hírszerzőt.

Ez azért jelentős, mert a Külügyi Intézet nem csupán egy a megannyi agytröszt közül. Tagságában olyanok is ülnek, akik Orbán Viktor számára készítettek szakértői anyagokat, és közvetlen hozzáférésük van a legfelsőbb magyar döntéshozói körökhöz. Egy kormányzati forrás meg is erősítette a VSquare-nek, hogy Szuskov ügynöke jól ismer több magyar vezetőt is.

Politikai blokád és csendes kiutasítás

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) már februárban leleplezte a hírszerzőt és javasolta a kiutasítását, ám a VSquare szerint politikai okokból az Orbán-kormány ezt akkor még sikerrel blokkolta. Végül szokás szerint csendes kiutasítással – azaz a nyilvánosságot nem tájékoztatva – küldték haza. A Szuskov elleni kémelhárítási műveletet az AH egy meg nem nevezett NATO-ország biztonsági szolgálatával együttműködve hajtotta végre.

„Az orosz kémet már februárban ki akarták utasítani, ám politikai okokból az Orbán-kormány ezt akkor még sikerrel blokkolta. Végül szokás szerint csendes kiutasítással – azaz a nyilvánosságot nem tájékoztatva – küldték haza” – írta posztjában Panyi Szabolcs, a VSquare oknyomozó újságírója.

„A konkrét eset alapján egyértelmű, hogy a politikai vezetés nem engedte meg a hírszerző szolgálatoknak, hogy megfelelően ellássák feladataikat. Ne legyünk naivak: egy olyan ország, ahol nem kell tartani semmilyen jelentős következményektől, vonzó terepet jelent az ellenséges hírszerző műveletek számára, míg gyakorlatilag minden más európai országban az orosz hírszerző ügynököknek komoly megtorlástól kellett tartaniuk” – mondta a lapnak Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő.

Az intézmények reakciói

Az érintett intézmények közül a John Lukacs Intézet a VSquare megkeresésére válaszolva közölte: „Kutatóink minden egyes esetben értesítették az illetékes hatóságokat, amikor gyanúsan viselkedő diplomatával találkoztak.” A kormány és a budapesti orosz nagykövetség nem válaszolt a portál kérdéseire.

Az ügy rávilágít arra, hogy a politikai vezetés és a nemzetbiztonsági szervek közötti viszony milyen súlyos következményekkel járhat. Míg a szakemberek időben jelezték a veszélyt, a döntéshozók politikai megfontolásokból késleltették a szükséges lépéseket. Ez nem csupán egyetlen hírszerző kiutasításának elhúzódását jelenti, hanem azt a kérdést is felveti: vajon hány hasonló eset maradhatott rejtve az elmúlt években?

A magyar nemzetbiztonság szempontjából aggasztó, hogy az orosz hírszerzés ilyen mértékben be tudott épülni a kormányzathoz köthető agytrösztökbe. Az ügy tanulsága, hogy a politikai lojalitás és a nemzetbiztonsági érdekek összemosása súlyos kockázatokat rejt magában – és ezt a kockázatot most a magyar állampolgárok biztonsága fizeti meg.