Két forgatókönyv, egy döntés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa május 26-ai ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot 6,25 százalékon. A kamatfolyosó két széle sem változott: az egynapos betéti kamat 5,25 százalék, az egynapos hitel kamata 7,25 százalék maradt. A döntés nem volt egyértelmű – Varga Mihály jegybankelnök a sajtótájékoztatón elmondta: „Két forgatókönyvet tárgyaltunk meg a döntéshozatalnál”. A Tanács többsége a kamattartásra szavazott, de voltak, akik a másik forgatókönyvet, azaz a kamatcsökkentést támogatták.
A jegybank legutóbb februárban, másfél éves szünet után csökkentette az alapkamatot – akkor 25 bázisponttal, 6,5 százalékról 6,25 százalékra. Azóta a Monetáris Tanács kétszer is a tartás mellett döntött, jelezve, hogy a külső környezet bizonytalanságai miatt nem kockáztat.
A forint szárnyal, de a bizonytalanság nagy
A forint árfolyama a döntés után is erősödött: szerdán délután az euró árfolyama 354 forint alá süllyedt, ami négyéves csúcsot jelent. A forint erősödése az importon keresztül fékezi az inflációt, és Magyarország kockázati felára is csökkent – a hosszú hozamok egy szintre kerültek Lengyelországéival, sőt alatta vannak. Varga Mihály azonban óvatosságra intett: a kedvező folyamatok tartósságáról „még meg kell győződni”.
A világgazdasági környezet továbbra is bizonytalan. Az iráni háború miatt az energiaárak erősen ingadoznak, az ellátási láncokban zavarok tapasztalhatók, a globális élelmiszerárak emelkednek. „Egy néhány hetes háború helyett most már három hónapja tartó háborúról beszélhetünk” – emlékeztetett a jegybankelnök. Ezek a tényezők mind felfelé mutató kockázatot hordoznak a hazai inflációra, amely az elemzők szerint év végére 4-5 százalékra emelkedhet.
Mi várható júniusban?
A jegybankelnök szerint ha a kedvező folyamatok tartósnak bizonyulnak, az „növeli a monetáris politika mozgásterét”. A piaci szereplők többsége arra számít, hogy júniusban sor kerülhet egy újabb kamatvágásra – feltéve, hogy a forint árfolyama továbbra is erős marad, és nem érkeznek negatív hírek a közel-keleti konfliktus kapcsán. A jegybank júniusi Inflációs jelentése kimerítő elemzéseket fog tartalmazni a folyamatokról – addig azonban a jegybank továbbra is „adatvezérelt” üzemmódban, hónapról hónapra dönt.
A Tisza-kormány és a jegybank: együttműködés vagy feszültség?
A kamatdöntés kapcsán érdemes felidézni, hogy a Tisza-kormány és a jegybank viszonya az elmúlt hónapokban többször is a figyelem középpontjába került. Magyar Péter miniszterelnök az RTL-nek adott interjújában 2 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre idénre – ez nem áll távol az MNB márciusi 1,5-2 százalékos prognózisától. A kormány és a jegybank között ugyanakkor alapvető nézetkülönbségek is vannak: míg a Tisza-kormány a gyorsabb kamatcsökkentést szorgalmazná a gazdaság élénkítése érdekében, addig a jegybank az inflációs kockázatok miatt az óvatosságot helyezi előtérbe.
A forint erősödése ugyanakkor a Tisza-kormány számára is kedvező fejlemény: csökkenti az importált inflációt, és javítja az ország megítélését a nemzetközi befektetők körében. A kérdés csak az, hogy ez a trend tartós lesz-e, vagy csak átmeneti fellendülésről van szó.
Összegzés
A Magyar Nemzeti Bank kamattartó döntése azt jelzi, hogy a jegybank továbbra is az óvatosságot helyezi előtérbe a világgazdasági bizonytalanságok közepette. A forint erősödése ugyanakkor kedvező fejlemény, amely növeli a monetáris politika mozgásterét – ha a trend tartósnak bizonyul, júniusban akár kamatcsökkentés is jöhet. A Tisza-kormány számára ez egyszerre lehetőség és kihívás: a gazdaság élénkítéséhez alacsonyabb kamatokra lenne szükség, de az inflációs kockázatok miatt a jegybank nem engedhet a szigorúságból.