A bejelentés
Szerda délután Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) egy rövid Facebook-videóban jelentette be: háromhetes intenzív tárgyalássorozat után teljes körű megállapodásra sikerült jutni az ukrán vezetőkkel a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítéséről. A bejelentést követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az M1 Híradójában részletezte a megállapodást – írta az Index.
Mit ígér Ukrajna?
A megállapodás pontjai valóban jelentős előrelépést jelentenek a kárpátaljai magyarság számára. Az ukrán fél vállalta:
- Visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét.
- A magyar nyelv szabadon használható lesz az oktatásban, az egészségügyi ellátásban, a sportrendezvényeken és a tudományos konferenciákon is.
- Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 százalékot, lehetőség lesz a magyar nemzeti szimbólumok használatára.
- A fiatalok magyarul tehetik le az érettségi és a felvételi vizsgákat.
- A nemzeti iskolákban az ukránnal oktatott kötelező tantárgyak köre csak a szülők előzetes beleegyezésével bővíthető.
- A magyar kisebbség tagjai szabadon ápolhatják nemzeti hagyományaikat, és létrehozhatnak nemzeti, kulturális és oktatási intézményeket.
Brenzovics László úgy értékelte: az új kormány áttörő eredményt ért el, főként az oktatás, a nyelvhasználat és a szimbólumok terén. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tárgyalások feszült hangulatban zajlottak, hiszen szorította a feleket az idő.
A vétó ára
A megállapodás másik oldala azonban aggodalomra ad okot. Magyarország ugyanis vállalta, hogy nem akadályozza tovább Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak elkezdését. Bár a gyorsított eljárást nem támogatja a magyar fél, és a 33 csatlakozási fejezet lezárása után egy magyar népszavazás dönthet az ukrán csatlakozásról, a vétó feladása mégis jelentős engedmény.
Brenzovics László maga is elismerte: Ukrajna uniós csatlakozása és Magyarország vétójának visszavonása játszott döntő szerepet abban, hogy az új kormánnyal képes legyen tárgyalni az ország. Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormány – akár akarta, akár nem – Brüsszel és Kijev nyomására cselekedett. Az EU ugyanis régóta sürgeti Ukrajna csatlakozását, és Magyarország vétója volt az egyik utolsó akadály.
Kérdések és kételyek
A kárpátaljai magyarság körében – a kezdeti öröm ellenére – szkepticizmus is tapasztalható. Brenzovics László maga is elismerte: „van egyfajta szkepticizmus is bennük. Ez annak köszönhető, hogy az ukrán fél felől korábban is voltak ígéretek, ezek azonban nem valósultak meg.”
A megállapodás pontjait ugyanis még be kell terjeszteni az ukrán parlamentbe, és törvénybe kell iktatni. Brenzovics szerint „idén és jövőre” léphetnek érvénybe az elfogadott pontok – de ez attól függ, hogy az ukrán fél milyen gyorsan dolgozza fel a jogszabályokat.
A Külügyminisztérium közleménye szerint az egyeztetés „a maga diplomáciai medrében rendben folyik”. A HVG értesülései szerint hétfőre tervezték Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő budapesti találkozóját, ám a tárgyalást végül elhalasztották.
A nagyobb kép
A megállapodás hátterében egyértelműen Brüsszel és Kijev geopolitikai érdekei állnak. Az EU nyíltan támogatta a Tisza Pártot a választási kampányban, és most úgy tűnik, Magyar Péter kormánya kész engedményeket tenni az uniós integráció gyorsítása érdekében. A kérdés az: vajon a kárpátaljai magyarok jogaiért cserébe a Tisza-kormány nem adta-e fel túl könnyen a magyar szuverenitás egyik utolsó védőbástyáját?
A vétójog feladása ugyanis nemcsak Ukrajna csatlakozását gyorsíthatja fel, hanem hosszú távon gyengítheti Magyarország pozícióját az EU-n belül. Ahogy azt korábban a magyar-ukrán szakértői egyeztetésekről szóló cikkünkben is elemeztük, a kárpátaljai magyarok jogai évtizedek óta vita tárgyát képezik a két ország között. Most azonban úgy tűnik, a Tisza-kormány gyors megoldást keresett – akár a nemzeti érdekek rovására is.
Záró gondolat
A megállapodás valódi ára csak hónapok, évek múlva derül ki. Ha az ukrán fél valóban betartja ígéreteit, és a kárpátaljai magyarok visszakapják jogaikat, akkor a Tisza-kormány sikert könyvelhet el. Ha azonban az ígéretek ismét csak papíron maradnak, és Magyarország feladta a vétójogát anélkül, hogy valódi garanciákat kapott volna, akkor a nemzeti érdek súlyos csorbát szenvedhet. A következő hónapokban kiderül: a Tisza-kormány valóban a magyar kisebbség érdekeit képviselte, vagy csupán Brüsszel és Kijev kérésére cselekedett.