A támogatás és a feltételek
Magyar Péter a találkozókon hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány elkötelezett a határon túli magyarok támogatása mellett. "Az irodámban fogadtam, és őszinte megbeszélést folytattam Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével" – írta a leendő miniszterelnök Facebook-oldalán.
A támogatás azonban nem feltétel nélküli. Magyar világossá tette: "A vajdasági magyar testvéreink továbbra is számíthatnak az anyaország támogatására. A Tisza-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak, és a magyar-szerb kapcsolatok további erősítése során mindig a Szerbiában élő magyarok helyzetének további könnyítése és a szülőföldön való boldogulásuknak elősegítése lesz a legfőbb szempont."
De ezt követően egyértelműen megfogalmazta az új feltételeket: "Alapvető változásokat várunk el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén, és nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen."
A Pannon RTV esete
Magyar nem maradt az általánosságoknál. A Pannon RTV működésével kapcsolatban konkrét kritikákat fogalmazott meg. Az elmúlt két évben a csatorna adásaiban mindössze kétszer hangzott el a Tisza Párt neve – ez a szám megdöbbentően alacsony egy olyan médiummál szemben, amely anyaországi támogatásokból működik.
Ennél is súlyosabbnak tartotta Magyar, hogy a csatorna politikai utasításra cenzúrázta azt a részét beszédének, amelyből a külhoni magyarokhoz szólt a választás éjszakáján. Ez nem csupán szerkesztői döntés volt, hanem politikai utasítás eredménye – legalábbis Magyar értelmezése szerint.
"Nem kaptam arra megnyugtató magyarázatot, hogy miként fordulhatott elő, hogy a vajdasági Pannon RTV adásaiban két év alatt kétszer hangzott el a legerősebb magyar párt (a TISZA) neve. Ahogy azt is elfogadhatatlannak tartom, hogy ugyanezen TV úgy számolt be a választás éjszakáján tartott beszédemről, hogy politikai utasításra kivágták a beszéd azon részét, amellyel a külhoni magyar testvéreinkhez szóltam" – írta Magyar.
Ez az eset jól mutatja, hogy a határon túli magyar média miként működött az elmúlt évtizedben. A Pannon RTV nem csupán a Fidesz-párti narratívát közvetítette, hanem aktívan cenzúrázta az ellenzéki hangokat. Ez nem a szabad sajtó működése, hanem a politikai propaganda eszközeként való felhasználás.
A pénz nyomában
Az Orbán-kormány 2026 elején 3 millió eurót (közel 1,1 milliárd forintot) osztott ki a vajdasági magyar média szereplőinek. A támogatások között szerepelt a Pásztor István Alapítvány – amely az elhunyt VMSZ-elnökről, Pásztor Bálint édesapjáról kapta a nevét.
Ez a pénzáramlás nem véletlen. Az Orbán-kormány szisztematikusan finanszírozta a határon túli magyar médiát, amely cserébe Fidesz-párti propagandát közvetített. Ez a rendszer működött az elmúlt évtizedben, és működött jól – a határon túli magyarok egy jelentős része csak a Fidesz-párti narratívát ismerte.
Magyar Péter ezt a rendszert szeretné megbontani. Bejelentette: "A Tisza-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, és ki fogjuk vizsgálni a levélszavazás kapcsán tapasztalt választási visszaéléseket is."
Ez a vizsgálat nem csupán a Fidesz-kormány utolsó éveire vonatkozik, hanem tíz évre visszamenőleg. Ez azt jelenti, hogy a teljes Orbán-korszak támogatási rendszere vizsgálat alá kerül.
A levélszavazás kérdése
A levélszavazás különösen érzékeny téma a Vajdaságban. A szerbiai Szabad Magyar Szó korábban már beszámolt a levélszavazás során tapasztalt szabálytalanságokról. Magyar Péter ezt is fel akarja világítani.
A levélszavazás rendszere lehetőséget adott a politikai manipulációra. A határon túli magyarok közül sokan szavaztak levélben, és ezek a szavazatok jelentősen befolyásolták az eredményt. Ha ezekben a szavazatokban szabálytalanságok voltak, az az egész választási folyamat legitimitását kérdőjelezi meg.
A felvidéki magyarok felé hasonló üzenet
Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke szintén hasonló üzenetet kapott. Magyar Péter világossá tette: "Nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő szlovákiai magyar sajtótermékek Fidesz-propagandát közvetítsenek."
A felvidéki magyarok helyzete azonban összetettebb. Szlovákiában a Beneš-dekrétumok továbbra is érvényben vannak, amelyek a magyar származású szlovák állampolgárok földjét érinti. Magyar Péter ezt is felvetette Gubík Lászlóval.
"Elfogadhatatlannak tartják a Beneš-dekrétumok kritizálókat börtönnel fenyegető és az uniós alapértékekkel szembe menő szlovák jogszabályt, valamint a magyar származású szlovák állampolgárok földjének kártalanítás nélküli elvételét is" – fogalmazott Magyar.
Ez az üzenet azt jelzi, hogy a Tisza-kormány nem csupán a média kérdésében, hanem a felvidéki magyarok jogi helyzetében is változásokat szeretne elérni. Ez azonban nemzetközi diplomáciai kérdés, amely nem csupán a magyar-szlovák kapcsolatokat érinti, hanem az EU-val való viszonyt is.
A korábbi kapcsolatok árnyéka
A találkozók különösen figyelemre méltóak annak fényében, hogy a VMSZ korábban nyíltan a Fidesz mellett kampányolt. Pásztor Bálint még a választás előtt azt nyilatkozta: "Nem próbáltunk meg úgy tenni, mintha nem a Fidesz mellett kampányoltunk volna."
A VMSZ vezetője az április 12-én tartott Fidesz eredményváróján is jelen volt. Az választás után pedig azt állította: "egyértelmű üzenet hangzott el: a vajdasági magyarság számára a stabilitást és a kiszámítható jövőt a Fidesz–KDNP melletti kiállás jelenti".
Magyar Péter azonban azt jelzi: a határon túli magyar közösségek támogatása nem függ a politikai múlttól. A VMSZ továbbra is számíthat az anyaországi támogatásra, de az új feltételek világosak: az anyaországi pénzből nem közvetíthetnek egyetlen párt propagandáját sem.
Az új rend felépítése
Magyar Péter ezzel a lépésével azt üzeni: a Tisza-kormány nem fogja folytatni az Orbán-kormány gyakorlatát, amely a határon túli magyar médiát a Fidesz propagandájának eszközeként használta. Az új kormány támogatni fogja a határon túli magyarokat, de az anyaországi támogatások felhasználásának átláthatónak és politikailag semlegesnek kell lennie.
Ez a megközelítés több szinten is fontos. Egyrészt azt jelzi, hogy a Tisza-kormány komolyan veszi a demokráciát és a szabad sajtót. Másrészt azt mutatja, hogy a határon túli magyarok nem csupán a Fidesz-párti narratíva alatt maradnak, hanem megismerhetik az anyaországi politikai pluralizmust.
Harmadrészt pedig azt jelzi, hogy a Tisza-kormány nem fogja folytatni az Orbán-kormány nemzetközi politikáját, amely a határon túli magyarokat a magyar-szerb és magyar-szlovák kapcsolatok eszközeként használta. Az új kormány a határon túli magyarok érdekeit helyezi előtérbe, nem pedig a Fidesz propagandáját.
Magyar Péter nyáron ellátogatni tervez a Vajdaságba, hogy személyesen is találkozzon a vajdasági magyarokkal. Ez a látogatás fontos lesz annak megmutatásához, hogy a Tisza-kormány valóban elkötelezett a határon túli magyarok támogatása mellett – de az új feltételek mellett.