A leleplezés éjszakája
Hétfő este Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) élő videóban mutatta be a Karmelita kolostor termeit, ahol a falakon múzeumi festmények sorakoztak. A 444.hu által megszerzett lista szerint a Magyar Nemzeti Galériából (MNG) 97 alkotást szállítottak át a Karmelitába, további nyolcat pedig Rogán Antal (volt Miniszterelnöki Kabinetiroda-vezető) tárcájához. A válogatásban olyan neves festők szerepelnek, mint Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Lotz Károly vagy Benczúr Gyula. Egy megszólaló szakértő szerint a Karmelitába az adott művész legjobb alkotásait vitték át, a kölcsönszerződés június végén jár le. A HVG utánajárt: Kövér László (Fidesz-KDNP, volt házelnök) egyes darabokat végleg eltulajdonított a múzeumoktól. A kérdés: ki fizeti a luxust, és mi lesz a műkincsekkel a lejárat után?
A lista részletei
A Karmelitában olyan alkotások kaptak helyet, mint Szinyei Merse Pál Kilátás Fonyódról és Gesztenyefa című festményei, Paál László Erdő belseje (40–50 millió forintra becsült érték), valamint Mednyánszky László, Vaszary János, Czigány Dezső, Márffy Ödön, Lotz Károly, Székely Bertalan és Benczúr Gyula művei. Külön Tisza-szobát is berendeztek, benne Tisza István és Tisza Kálmán portréival. A szakértő szerint a válogatás „nagyon jó ízléssel összeválogatott, klasszikus, kiemelkedő nevekből állt”. Rogán Antal minisztériumába ennél szerényebb darabok kerültek, köztük két Iványi Grünwald Béla-kép, amelyeket a szakértő „elég gyenge másodvonalnak” nevezett.
A HVG cikke szerint a képek kvalitásos alkotások, de jól látható, hogy Orbán Viktor lakberendezői az 1930-as éveknél közelebb nem merészkedtek a mai korhoz: nemhogy még élő művészek nem szerepeltek a kiszervezett kollekciókban, de olyan kortárs klasszikusok sem, mint a francia köztársasági elnök dolgozószobáját díszítő, magyar származású Hantai Simon alkotása. Ahogy a nemzetközileg ismert klasszikus modernek, mint a minden, magára valamit is adó nemzetközi modern gyűjteményben szereplő Moholy-Nagy vagy Vasarely sem.
A felelősség kérdése
A HVG cikke rámutat: a műtárgyak kölcsönzése önmagában nem törvénytelen, de a közvéleményt joggal foglalkoztatja, hogy a válság közepén százmilliárdokból kialakított luxus részeként múzeumi kincsek szolgáltak dekorációként. A kölcsönszerződés június végén jár le, a kérdés: mi lesz a sorsuk? Visszakerülnek-e a közönség elé, vagy továbbra is zárt ajtók mögött maradnak? A portál szerint a Tisza-kormánynak felelőssége, hogy ezek a nemzeti kincsek ismét a nyilvánosság számára hozzáférhetővé váljanak.
Kövér László szerepe
A HVG cikke arra is kitér, hogy Kövér László (Fidesz-KDNP, volt házelnök) egyes darabokat végleg eltulajdonított a múzeumoktól. Ez a gyakorlat – ha igaz – súlyos etikai és jogi kérdéseket vet fel. A közpénzből fenntartott múzeumok gyűjteménye nem magánszemélyek tulajdona, hanem a nemzet közös öröksége. Ha egy politikus ezt saját irodája díszítésére használja, az a közjó elleni vétség.
A Tisza-kormány feladata
A Tisza-kormánynak most az a feladata, hogy helyreállítsa a bizalmat. Ehhez hozzátartozik, hogy a múzeumi műtárgyak visszakerüljenek a közönség elé, és hogy a jövőben ne lehessen ilyen módon kisajátítani a nemzeti kincseket. A portál szerint a kormánynak átláthatóvá kell tennie a műtárgykölcsönzési gyakorlatot, és biztosítania kell, hogy a magyar kultúra értékei mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.
Záró gondolat
A Karmelita botránya nem csupán a luxusról szól. Arról is, hogy a hatalom hogyan sajátítja ki a közös örökséget, és hogy a választók hogyan kérhetik számon ezt. A Tisza-kormánynak most lehetősége van bizonyítani, hogy más utat választ: a nyitottság, az átláthatóság és a nemzeti értékek tiszteletének útját.