Kedd reggel, KSH-közlés – és a piac meglepetése

Kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a májusi inflációs adatokat, és azok minden várakozást felülmúltak. A fogyasztói árak éves emelkedése 1,8 százalékra lassult az áprilisi 2,1 százalékról, miközben az elemzők 2,2 százalékos gyorsulást jósoltak. Havi szinten az árak stagnáltak – ez önmagában is ritka jelenség az utóbbi években, amikor a magyar háztartások hozzászoktak a folyamatos dráguláshoz.

A Portfolio és a 444 is „óriási meglepetésként” értékelte az adatot. A Telex szerint „három hónap egyre gyorsuló áremelkedés után megtorpant az éves alapú drágulás”. A HVG úgy fogalmazott: „a téma rekordgyorsasággal került terítékre” – utalva arra, hogy a kormányzati kommunikáció azonnal felkapta a kedvező számot.

Mi áll a meglepetés mögött?

A lassulás több tényező együttes hatásának köszönhető. Az élelmiszerek ára éves szinten mindössze 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. A sertéshús 10,1, a vaj 11,1, a sajt 9,4, a tej 6,3 százalékkal lett olcsóbb, mint egy éve. A burgonya ára 2,6 százalékkal mérséklődött, a húskonzervé pedig 29,5 százalékkal – ez utóbbi látványos csökkenés, bár egyes termékeknél (például a lisztesáruknál 9,2 százalékos drágulás) továbbra is érződik az áremelkedés.

A háztartási energia ára 2 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A szolgáltatások ugyanakkor 4,3 százalékkal drágultak – a színházjegyek 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5 százalékkal került többe. A járműüzemanyagok ára 2 százalékkal nőtt, de a védett ár miatt ez még elviselhető szinten maradt.

A Tisza-kormány öröksége – és a kérdőjelek

A kedvező adatok mögött a korábbi Orbán-kormány által bevezetett árszabályozások és rezsicsökkentés hatása húzódik meg. A Tisza-kormány eddig nem nyúlt ezekhez a mesterséges ártorzításokhoz, így azok továbbra is fékezik az inflációt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan kamatcsökkentésbe kezdhet, hiszen a forint erősödése és az alacsony maginfláció (2 százalék) teret ad a lazításra. Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: „Az erős forint és a kiemelkedően alacsony inflációs szint lehetővé teszi a jegybanknak a júniusi kamatcsökkentést.”

A szakértők azonban figyelmeztetnek: az év második felében gyorsulhat az áremelkedés, különösen, ha a nemzetközi energiaárak emelkednek vagy a forint gyengül. A HVG szerint „Magyarország különleges helyzetben van most: amíg a világ szinte minden részén nő az inflációs nyomás, nálunk egyelőre jók a számok.” De hozzáteszik: „lassan az is látszani fog a számokon, hogy a választás estéje óta óriásit erősödött a forint – ez utóbbi hatását azonban még korai volna várni.”

Mit jelent ez a családoknak?

A mostani adatok átmeneti könnyebbséget hozhatnak a háztartásoknak. Az élelmiszerek árának mérséklődése, a gáz árának csökkenése és a stagnáló havi árszint mind azt jelzik, hogy a legnehezebb idők talán mögöttünk vannak. Ugyanakkor a szolgáltatások – különösen a színház, az üdülés és a testápolás – továbbra is drágulnak, ami a középosztály számára jelenthet kihívást. A nyugdíjas infláció 1,5 százalékos szintje viszont kedvező: az idősek vásárlóereje kevésbé csökken.

A kormány előtti kihívások

A Tisza-kormány számára a mostani adat kettős üzenetet hordoz. Egyrészt bizonyítja, hogy a gazdaság alapjai stabilak, és az örökölt intézkedések működnek. Másrészt felveti a kérdést: vajon meddig lehet fenntartani ezt a mesterséges árstabilitást? Ha a nemzetközi környezet romlik, vagy ha a kormány kénytelen lesz megszüntetni az árszabályozásokat, az infláció hirtelen megugorhat. A Moody's hitelminősítő nemrégiben megtartotta Magyarország Baa2 besorolását, de negatív kilátással – ez is arra figyelmeztet, hogy a külső sokkok sebezhetővé tehetik a gazdaságot.

Záró gondolat

A májusi inflációs adat meglepetés, de nem véletlen. Az Orbán-kormány által bevezetett árszabályozások és rezsicsökkentés továbbra is éreztetik hatásukat. A Tisza-kormány örökölte ezt a stabilitást, de a kérdés az: képes-e tartósan megőrizni, vagy a nemzetközi nyomás és a belső feszültségek hamarosan újra emelkedő árakhoz vezetnek? A családok számára a mostani nyugalom átmeneti lehet – a következő hónapok döntik el, hogy ez a trend folytatódik-e, vagy újabb meglepetések várnak ránk.