A robot, amely meghódította a vulkánt
Egy expedíció tagjaként egy humanoid robot is elérte az ecuadori Chimborazo vulkán 6200 méteres csúcsát. A Pemba névre keresztelt robot, amely a kínai Unitree G1 típus módosított változata, nem teljesen önállóan jutott fel: a 30 foknál alacsonyabb dőlésszögű szakaszokon önállóan haladt, a meredekebb részeken azonban az expedíció tagjai cipelték. A projektet Pablo Berlanga Boemare mérnök, a Geologic Dome szervezet alapítója vezette, aki korábban a Természetvédelmi Világalappal (WWF) dolgozott együtt a Kongó-medencében és az Amazonasnál.
A robot egy védőruházatot kapott, amelybe egyedileg fejlesztett hőkezelő rendszereket és szellőztető hardvert építettek. A Humanoids Daily beszámolója szerint ezeket a korábbi kínai kísérleti tapasztalatokra alapozták, amikor a Unitree robotja állítólag -47,4 Celsius-fokon is képes volt működni. A szélsőséges magasságok fagypont alatti hőmérséklete, a gyors hőmérséklet-változások és a csökkent hűtési hatékonyság azonban továbbra is kihívást jelentenek az elektronika és az akkumulátorok számára.
A természetvédelem új eszköze
Pablo Berlanga Boemare szerint a jövőben a humanoid robotok hatékonyabb eszközök lehetnek a természetvédelemben, mint a jelenleg használt álló kamerák és érzékelők. Egy kamerákkal, érzékelőkkel, műholdas kapcsolattal és mesterséges intelligenciával felszerelt robot önállóan járőrözhetne nagy területeken, miközben környezeti adatokat gyűjtene. Ezek a robotok napenergiával működhetnének, az internetkapcsolatot pedig valamilyen műholdas hálózat, például a Starlink biztosítaná.
A szakember az X-re feltöltött videójában megjegyezte, hogy sok természetvédelmi projekt érzékelőkön és kamerákon alapul, ám a jövőben hatékonyabb eszköz lehet a szakemberek kezében egy olyan robot, amely képes járőrözni a különböző védett területeken. A mobil robotplatformok jobb alternatívát kínálhatnak az illegális fakitermelés, az orvvadászat és a környezeti változások megfigyelésére.
A Mount Everest a cél
A csapat hosszú távú célja a Mount Everest meghódítása. A tervek szerint a robotot az Everest alaptábora és a IV. tábor között, közel 8000 méteres magasságban tesztelnék, így gyűjtve adatokat az akkumulátor teljesítményéről, a mozgásról, az ízületek terheléséről és a környezet ellenállóképességéről. A szakemberek azt is remélik, hogy a jövőbeli robotok az Everesten segíthetnek a hulladékgyűjtésben, a gleccserek megfigyelésében, a kutató-mentő műveletekben és a környezeti felmérésekben is.
Kérdés azonban, hogy a küldetésre mikor kerülhet sor, Nepálban ugyanis jelenleg nincs megfelelő szabályozás, ami lehetővé tenné, hogy egy humanoid robot jusson el a hegycsúcsra. A projekt így egészen addig késik, amíg a mérnökök ki nem dolgozzák a megfelelő irányelveket a hatóságok bevonásával.
A technológia határai
Bár az eredmény elképesztő, a szakemberek hangsúlyozták, hogy a robot nem teljesen önálló módon jutott fel a csúcsra. A 30 foknál alacsonyabb dőlésszögű emelkedőkön tényleg önállóan haladt Pemba, a 16 órás csúcstámadás meredekebb szakaszain azonban az expedíció tagjai vitték a robotot. A cél ezért a jövőben az, hogy egyre nehezebb terepviszonyok között is képes legyen működni a gép. A kihívás azonban túlmutat a mozgáson: a szélsőséges magasságok fagypont alatti hőmérséklete, gyors hőmérséklet-változások és csökkent hűtési hatékonyság teszik ki az elektronikát és az akkumulátorokat, amit egyelőre lehetetlen ellensúlyozni.
A technológia fejlődése új távlatokat nyithat a természetvédelemben és a veszélyes környezetek feltérképezésében, de a teljes autonómia eléréséhez még számos kihívást kell leküzdeni. A Pemba sikere azonban bizonyítja, hogy a humanoid robotok képesek lehetnek olyan feladatokra, amelyeket korábban csak emberek végezhettek el.