Ismét lezárult a világ egyik legfontosabb útvonala
A Hormuzi-szoros vasárnap kora reggel ismét lezárult, miután Irán visszaszerezte az ellenőrzést a stratégiai vízi út felett. A szoros lezárása csak napokkal azután történt, hogy a világ fellélegzett a megnyitása miatt — pénteken az iráni külügyminisztérium még bejelentette, hogy a szoros újra megnyílt a kereskedelmi hajók előtt. Ez azonban egy nappal később megváltozott.
Szombaton támadás ért két, Indiában bejegyzett teherhajót, amely megpróbált áthaladni a szoroson. A MarineTraffic hajókövetési adatai szerint egy kínai tulajdonú olajszállító hajó és egy indiai tulajdonú gázszállító hajó visszafordult, és éjfél után már egyetlen más hajó sem lépett be vagy hagyta el az öblöt. A forgalom teljesen leállt.
A Hormuzi-szoros a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításának körülbelül 20 százalékát bonyolítja. A szoros lezárása óriási gazdasági károkat és magas üzemanyagárakat okozhat világszerte. Az olajárak már megemelkedtek a tényleges lezárás miatt. A háború, amely már a nyolcadik hetében jár, a történelem legsúlyosabb sokkját okozta a globális energiaellátásban.
Trump és Irán egymást vádolják a tűzszünet megsértésével
Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán azt írta: "Nagyon tisztességes és logikus megállapodást kínálunk". Ugyanakkor azzal vádolta Iránt, hogy megszegte a tűzszünetet, és több európai országot megtámadott a Hormuzi-szorosban. Trump furcsának nevezte, hogy Irán egy francia és egy brit teherhajóra tüzet nyitott.
Irán viszont az Egyesült Államokat vádolja azzal, hogy megsértette a tűzszüneti feltételeket azzal, hogy tengeri blokádot vezetett be iráni kikötőkre. Az iráni hadsereg szerint a szigorítás addig tart, amíg az Egyesült Államok fel nem oldja a szoros blokádját, és nem engedik át az iráni hajókat.
Trump szerint az Egyesült Államok blokádja valójában Iránnak kedvez: "Tudtuk nélkül segítenek nekünk, hiszen ők veszítenek napi 500 millió dollárt az átjáró lezárásával." Ez azonban nem tükrözi az iráni álláspontot, amely szerint az amerikai blokád már lezárta volna a szorost.
Feszült tárgyalások Pakisztánban
A két ország közötti tárgyalások Pakisztánban folynak, amely évtizedek óta az első közvetlen tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között. Trump bejelentette, hogy egy delegáció Pakisztánba utazik, hogy tárgyalásokat folytassanak Iránnal.
Az iszlámábádi tárgyalások a múlt héten megállapodás nélkül zárultak, de úgy tűnik, hogy folyamatban vannak az előkészületek a folytatásra a tűzszünet várható szerdai vége előtt. Szögesdrót tekercseket lehetett látni a Serena Hotel közelében, ahol a múlt heti tárgyalásokat tartották. A szálloda képviselője elmondta, hogy vasárnap közölték a vendégekkel, hogy egy kormányzati rendezvény miatt el kell hagyniuk a hotelt.
Iszlámábád központjában jelentős rendőri és katonai jelenlét van, de a biztonsági protokollok látszólag nem voltak ugyanolyan szintűek, mint az első forduló előtt, amikor J. D. Vance alelnök vezette az amerikai delegációt.
Alapvető nézetkülönbségek az atomprogram és a szoros ügyében
Az iráni főtárgyaló, Mohammed Bákir Kalibaf azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokkal folytatott közelmúltbeli tárgyalások előrelépést értek el, de "még mindig nagy a távolság közöttünk". A források szerint a két leginkább kritikus kérdés az atomprogram, valamint a szoros ellenőrzésének a jövője.
Kalibaf szerint Irán álláspontja az, hogy a végleges megállapodásnak mindkét fél kölcsönös kötelezettségvállalásán kell alapulnia: "Az úgy nem megy, hogy mi teljesítjük a kötelezettségeinket, a másik fél pedig cserébe semmit sem tesz."
Trump viszont azt írta, hogy "nagyon jó beszélgetésekről" számolt be Teheránnal. Részleteket azonban egyik fél sem közölt a múlt szombati tárgyalásokról.
Trump fenyegetésekkel próbálja rákényszeríteni Iránt
Trump közösségi oldalán azt írta: "Gyorsan és könnyen fognak megbukni, ha nem fogadják el az ajánlatunkat, akkor megteszem, amit meg kell tenni, amit más elnököknek kellett volna megtenniük az elmúlt 47 évben Iránnal." Az elnök azt is közölte, hogy ha Irán nem fogadja el az amerikai ajánlatot, akkor "minden egyes erőművet és hidat romba döntünk".
Trump azt is írta, hogy ez az "iráni gyilkoló gépezet" megszüntetése. Az elnök a közösségi médiában közzétett posztjában azt is megjegyezte: "No more Mr. Nice guy" — utalva arra, hogy az Egyesült Államok keményebb megközelítésre vált.
A nemzetközi szakemberek azonban figyelmeztették Trumpot, hogy a polgári infrastruktúra elleni támadások háborús bűnnek minősülhetnek. Ez a fenyegetés nemzetközi jogi kérdéseket vethet fel.
A globális energiaellátás válsága
A Hormuzi-szoros lezárása globális energiaellátási válságot okozhat. Az olajárak már megemelkedtek a tényleges lezárás miatt, és a szoros lezárása további áremelkedéshez vezethet. A szoros a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításának körülbelül 20 százalékát bonyolítja.
A háború, amely már a nyolcadik hetében jár, a történelem legsúlyosabb sokkját okozta a globális energiaellátásban. Az olajárak megugrottak a szoros tényleges lezárása miatt, amely a háború előtt a világ olajszállításának egyötödét bonyolította.
A tárgyalások kimenetele kritikus fontosságú lesz a globális energiaellátás stabilitása szempontjából. Ha a felek nem tudnak megállapodásra jutni, a szoros hosszabb ideig zárva maradhat, ami világszerte energiaválságot okozhat.