<!-- VIDEO_EMBED -->

„Ő tulajdonképpen egy fekvő gyermek volt”

A Debreceni Ítélőtábla tárgyalótermében csend honolt, amikor az igazságügyi orvosszakértő szájából elhangzottak a szavak: „Ő tulajdonképpen egy fekvő gyermek volt, aki a külvilág ingereire csak nagyon-nagyon minimálisan reagált.” A szakértő a bántalmazások után még egy éves korában vizsgálta meg a kis Ádámot, és a kép, amit lefestett, minden jelenlévőt megrendített. A gyermek ugyan túlélte apja brutalitását, de az élete örökre megváltozott.

A tragédia 2024 decemberében kezdődött, amikor a hathetes csecsemőt szülei a konyhában fürdették. A baba sírt, az apa pedig egyre ingerültebb lett. A fürdetést követően a férfi a továbbra is síró gyermeket a fagyasztóláda tetejére tette, hogy bepelenkázza és felöltöztesse. Ekkor a kisfiú feje a kemény fagyasztóládához koppant. A csecsemő elájult. A szülők megpróbálták újraéleszteni, hideg vizes borogatást tettek a fejére, de orvosi segítséget nem hívtak. Ezzel a döntéssel – a bíróság szerint is – egy életre megpecsételték Ádám sorsát.

A sérülések anatómiája: mit mutatott a szakértő?

Az orvosszakértő a tárgyaláson részletesen ismertette a sérüléseket. A jobb oldali koponyacsont törésének vetületében agyzúzódás alakult ki, a bal homloklebeny külső oldalán pedig úgynevezett „ütközési sérülés” keletkezett. A lágyhártya alatti vérzés túlterjedt, az agy nem tudott hová terjeszkedni. „Maradandó agykárosodás következett be” – hangzott el a tárgyaláson. A szakértő szerint a sérülések egy része a shaken baby szindrómára – a csecsemő erős megrázására – utal, ami a fej előre-hátra csapódásakor következik be, és maradandó idegrendszeri károsodást okozhat.

A bíróság szerint a december 3-i eset „pecsételte meg a gyermek életét”. A bíró indoklásában hangsúlyozta: „Teljesen mindegy, hányszor dobta a kiságyba, teljesen mindegy, hányszor rázta meg előtte. A fagyasztóláda tetején való fejkoppanás pecsételte meg az életét.”

Az ítélet: nyolc év börtön, de nem emberölés kísérlete

Az elsőfokon eljáró Debreceni Törvényszék Z. Attilát testi sértés büntettében és kiskorú veszélyeztetésének büntettében mondta ki bűnösnek, és halmazati büntetésül nyolc év börtönre ítélte. Az emberölés kísérletének vádját a bíróság nem találta megalapozottnak. A bíró indoklása szerint a vádlott szándéka eshetőlegesen sem terjedt ki a gyermek halálának okozására. „Aki meg akarja ölni, jobban, többször odacsapja, odavágja, nem kelnek fel, nem gondoskodnak róla, és ott a kiságyban, mint ahogy viszont erre nagyon sok példa van, ott hal meg a kiságyban, szépen, csöndesen” – hangzott el az ítélet indoklásában.

A döntés sokakban kérdéseket vet fel. Vajon helyes-e, hogy az emberölés kísérletének vádját ejtették? A bíróság álláspontja szerint a vádlott nem akarta megölni a gyermeket, csak a dühét nem tudta kontrollálni. A szakértő szerint a gyermek „korábban egészséges volt”, a trauma következtében azonban maradandó károsodást szenvedett.

Az anya felelőssége: „a szerető anya az utcára is szökik a gyerekkel”

Az édesanya, V. Mónika kiskorú veszélyeztetésének büntettében mondták ki bűnösnek. A bíró indoklása szerint V. Mónikának már az apa korábbi agresszív viselkedése után is cselekednie kellett volna. „A szerető anya az egyetlen, aki ha kell, az utcára is szökik a gyerekkel, csak hogy bántódása ne essen – egyszer pelenkában, egyszál pizsamában, bárhogy” – hangzott el a tárgyaláson. A bíró szerint már a december 1-jei eset után, amikor az apa megrázta a gyermeket, az anyának azonnal el kellett volna hagynia a közös otthont.

V. Mónika két év – három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott. Az anya tudomásul vette az ítéletet, így az jogerőssé vált. A bíróság végleges hatállyal eltiltotta minden olyan foglalkozástól, amelynek keretében 18 éven aluli személy nevelését, felügyeletét, gondozását vagy gyógykezelését végezné.

A gyermekbántalmazás valósága: 1400 eset, 40% bántalmazás

Solt Ágnes kriminológus, aki 2015-ben és 2020-ban az összes, kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatos ügyet vizsgálta Magyarországon, elmondta: ez összesen 1400 esetet jelent, amelyek 40%-a volt gyermekbántalmazás. Az esetek több mint felében az italozó életforma is megállapítást nyert az ítéletindoklásban. A kriminológus szerint a magasabb társadalmi státuszú, tanultabb emberek körében inkább az érzelmi bántalmazás jellemző, míg a tanulatlanabb, rosszabb érdekérvényesítő helyzetű embereknél gyakoribb a fizikai erőszak, a dühkontroll elvesztése miatt.

Folytatás 2026 őszén

Az ügy 2026 őszén folytatódik a Debreceni Ítélőtáblán, ahol várhatóan elhangzanak a perbeszédek, és megszülethet a jogerős ítélet. Az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért, valamint a szülői felügyeleti jog megvonásának mellőzéséért fellebbezett. Az anya esetében nincs folytatás, az ő ítélete jogerős.

A kis Ádám sorsa azonban továbbra is bizonytalan. Az orvosszakértő szavai szerint „az orvostudomány, de leginkább a csodán múlik, hogy valami pozitív változás történik-e vele”. Egy hathetes csecsemő, akinek az életét a saját apja törte ketté, és aki soha nem fogja megtudni, milyen lehet futni, játszani, vagy egyszerűen csak a napfényben mosolyogni.