A vita kirobbanása
Hétfő délelőtt a közösségi médiában robbant ki az a vita, amely a magyar demokrácia alapkérdéseit feszegeti. Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője – aki korábban saját maga lépett vissza az igazságügyi miniszteri jelöltségtől – a Facebookon tette közzé felhívását, amelyben Sulyok Tamás köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, valamint számos más közjogi méltóság lemondását követelte.
A képviselő saját példájával érvelt: „Én megtettem, tegyék meg ők is” – üzente a hivatalban lévő tisztségviselőknek. A poszt gyorsan elterjedt, és nem maradt válasz nélkül.
Gulyás Gergely válasza
Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP frissen megválasztott frakcióvezetője néhány órán belül reagált a felhívásra. Bejegyzésében – amelyet a Mandiner és az Origo is idézett – élesen bírálta Melléthei-Barna Márton kezdeményezését.
„Magyarországon 1990 óta a nép által választott országgyűlések váltják egymást. Sem Horn Gyula, sem Orbán Viktor, sem Medgyessy Péter nem érezte úgy, hogy győzelme egyben felhatalmazás a választási cikluson túlnyúló megbízatású köztársasági elnök és az összes közjogi méltóság leváltására” – írta Gulyás.
A frakcióvezető hangsúlyozta: „Magyarországon 1990-ben volt rendszerváltoztatás. Addig diktatúra volt, azóta demokrácia van.” Szerinte a Tisza Párt győzelme és az azt követő „rendezett és korrekt hatalomátadás” éppen azt bizonyítja, hogy az ország demokratikus államként működik.
A demokratikus rendszer határai
Gulyás Gergely szerint a demokratikus rendszer természetesen javítható, és erre a felhatalmazást a választók megadták az új kormánynak. Azonban – mint fogalmazott – „ha a valaki a demokratikus rendszert le akarja váltani, akkor marad a visszatérés a diktatúrához.”
A politikus kitért arra is, hogy Melléthei-Barna Mártonnal egy egyetemi évfolyamon hallgatták a jogot. „Sem azt nem feltételezem, hogy ezt ne tudná, sem azt nem gondolom, hogy diktatúrát akarna. Akkor viszont milyen célt szolgál, mire jó a közjogi méltóságok fenyegetése?” – tette fel a kérdést Gulyás.
Történelmi párhuzamok
A vita nem előzmény nélküli. Magyar Péter miniszterelnök már első, az Országgyűlés előtt elmondott beszédében felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, valamint az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Médiahatóság és az Országos Bírói Hivatal elnökét is a lemondásra.
A Tisza Párt érvelése szerint a választási győzelem felhatalmazást ad a teljes politikai rendszer átalakítására. Ezt a nézetet azonban a magyar demokratikus hagyomány nem támasztja alá. 1990 óta minden kormányváltás – legyen az Horn Gyula, Orbán Viktor vagy Medgyessy Péter győzelme – tiszteletben tartotta a választási cikluson túlnyúló megbízatású tisztségek függetlenségét.
A konzervatív álláspont
A konzervatív értékrend szerint a demokratikus intézmények stabilitása és függetlensége a jogállam alapköve. A közjogi méltóságok – köztársasági elnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész – nem a mindenkori kormánytól függnek, hanem az alkotmányos rendet szolgálják. Lemondatásuk egyetlen választási győzelem alapján nemcsak jogilag aggályos, hanem a demokratikus hagyományokkal is szembemegy.
Gulyás Gergely bejegyzése ezt a gondolatot erősítette meg: a demokrácia nem azt jelenti, hogy a győztes mindent visz, hanem azt, hogy a hatalom gyakorlásának vannak alkotmányos korlátai. Aki ezeket a korlátokat lebontaná, az – akarva-akaratlanul – a diktatúra felé tenné az első lépéseket.
Következmények
A vita várhatóan folytatódik az Országgyűlésben és a közéletben. A Tisza Párt eddig nem jelezte, hogy visszakozna a lemondási követelésektől, míg a Fidesz-KDNP – immár ellenzéki pártként – a demokratikus intézmények védelmét helyezi előtérbe.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a Tisza Párt valóban a demokratikus rendszer megújítására törekszik, vagy – ahogyan Gulyás Gergely fogalmazott – a közjogi méltóságok fenyegetése a diktatúra felé vezető út első állomása? A válasz nemcsak a politikai elit, hanem az egész magyar társadalom számára meghatározó lesz.