Egy szerződés, ami sok mindent elárul
Az RTL Híradó által megszerzett dokumentum szerint Gáspár Evelin, Gáspár Győző lánya 2025. december 3-tól 2026. május 30-ig állt szerződésben a Külgazdasági és Külügyminisztériummal. A feladat Szijjártó Péter közösségi oldalainak kezelése volt, havi egymillió forintos díjazásért. A tárca összesen 6 012 882 forintot utalt a szerződés alapján.
A minisztérium korábban azt közölte, hogy Gáspár „magyar és luxemburgi egyetemi végzettséggel, angol és francia felsőfokú nyelvvizsgával, egyéves európai parlamenti gyakorlattal, valamint kétéves televíziós szerkesztői múlttal helye van a csapatban”.
A kampány és a választás utáni fordulat
A kampányidőszak alatt Gáspár rendszeresen készített videós tartalmakat a miniszterrel, amelyek baráti, beszélgetős stílusban mutatták be Szijjártó munkáját. A választások után azonban egyetlen új videó sem jelent meg. A tárca közlése szerint a szerződést idő előtt, közös megegyezéssel bontották fel áprilisban – nem sokkal a Fidesz veresége után.
Gáspár a választást követő napokban Instagram-oldalán azt írta: megtisztelő lehetőség volt Szijjártó Péter mellett dolgozni, amire büszke. Hozzátette: „Legyünk őszinték: a károgók is éltek volna ugyanúgy ezzel a munkalehetőséggel!”
Washingtoni luxus és el nem számolt költségek
A külügyi szerződéslistából az is kiderült, hogy Orbán Viktor tavaly novemberi amerikai útja alkalmából Magyarország washingtoni nagykövetsége három éjszakára 21 millió forintos szerződést kötött a Waldorf Astoria luxushotellel. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy kik szálltak meg ott. A legolcsóbb szoba ára is meghaladta a 300 ezer forintot éjszakánként.
A közpénz és a felelősség kérdése
A történet nem csupán egy celebgyerek jól fizetett állásáról szól. Arról is, hogy a hatalom hogyan bánik a közpénzzel. Egy miniszter közösségi oldalainak kezelése – bármennyire is fontos a modern politikai kommunikációban – vajon megér-e havi egymillió forintot? És vajon miért éppen egy televíziós valóságshow-sztár lánya kapta ezt a megbízást?
A választási vereség után a szerződést gyorsan felbontották – mintha a győztes oldalnak már nem lenne szüksége ilyen jellegű kommunikációra. A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a közpénzek ilyen jellegű elköltése mennyire volt indokolt, és vajon a jövőben lesz-e mód ezeknek a szerződéseknek az átvilágítására?