Freeszfe a kormányváltás után: okafogyott ellenállás, de kié lesz az SZFE?

A vakond a föld színén

„Úgy érezzük magunkat, mint a vakond, ami feljött a föld színére” – ezzel a hasonlattal írta le a Freeszfe Egyesület egyik vezetője a kormányváltás utáni helyzetet a HVG-nek adott interjúban. A Fidesz bukásával a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2020-as modellváltása ellen létrejött szervezet paradox helyzetbe került: az ellenállás, amely hat éven át meghatározta a működésüket, most okafogyottá vált, de a cél – az egyetemi autonómia helyreállítása – továbbra is távolinak tűnik.

Veszprémi Judit ügyvezető igazgató és Forgács Péter elnök a HVG-nek adott interjúban elismerte: a Freeszfe létrejöttének alapvető oka, az SZFE-ből „elveszett” értékek megőrzése, most új megvilágításba került. „A Freeszfe azért is jött létre, hogy életben tartsa, ami az SZFE-ből elveszett. Ha újra lenne egy érvényes, legitim SZFE, erre már nem lenne szükség” – mondta Veszprémi. Hozzátette: ha az egyetem visszanyerné autonómiáját, ők „boldogan letennék a nevet és az ellenállást is”.

A Freeszfe vezetői szerint a jelenlegi helyzetben két problémára kell párhuzamosan megoldást találni: először vissza kell állítani az SZFE autonómiáját, és utána lehet gondolkodni a Freeszfe szerepén. „Mi csak arról a helyzetről tudunk gondolkodni, amelyben az SZFE-nek van egy legitim, új rektora, aki a Freeszfe-ről is gondolkodik, és tudunk vele beszélni a közös munkáról” – fogalmazott az egyik interjúalany.

A rektor válasza: ultimátum helyett együttműködés?

A Freeszfe vezetői ugyanakkor továbbra is fenntartják, hogy a jelenlegi szenátus – amelyet a Vidnyánszky Attila vezette kuratóriumhoz kötődőnek tartanak – nem legitim. Forgács Péter a HVG-nek azt nyilatkozta: „az az alap, hogy Sepsi Enikő jelenlegi rektornak le kell mondania, vagy fel kell őt menteni”. Hozzátette: „Lehet, hogy a 2023-as rektorválasztás papíron rendben volt, de hát Balásy Gyula cégei esetében is minden le volt papírozva.”

Sepsi Enikő rektor indulatos Facebook-posztban reagált a felhívásra. „Az együttműködés általában úgy kezdődik, hogy valaki bekopogtat a másik intézményhez. Nem pedig úgy, hogy egy volt kommunikációs referens egyesületi vezetőként a sajtón keresztül intéz ultimátumot az egyetem vezetéséhez” – írta. A rektor a Freeszfe jelentőségét is bagatellizálta, kiemelve, hogy az egyesületnek nincs akkreditációja, és komoly finanszírozási problémákkal küzd. „Aki még életében nem vezetett egyetemet, nem vett részt akkreditációban, és egy percig sem tanított felsőoktatásban, az néha egészen lenyűgöző magabiztossággal tud érdemi felelősségvállalás nélkül jogszerűtlen sületlenségeket követelni” – tette hozzá.

A Tisza-kormány dilemmája

A vita mögött egy mélyebb, az egész magyar felsőoktatást érintő kérdés húzódik. A Tisza-kormány számára az EU-s pénzek lehívása miatt is sürgető az egyetemi autonómia helyreállítása, ám a Freeszfe vezetői szerint az alapítványi rendszer puszta eltörlése nem elég. „A jelenlegi szenátust nem lehet legitimnek tekinteni, de félő, hogy a kormány nem megy tovább annál, hogy az alapítvány megszüntetésével a jelenlegi szenátus kezébe adja a hatalmat. Róka fogta csuka helyzet ez” – fogalmazott az egyik interjúalany.

Az SZFE Hallgatói Önkormányzatának korábbi vezetője, Klock-Balog Péter nemrég a HVG-nek elmondta: a szenátusban „általában csak megszavaztunk készen kapott előterjesztéseket, és nagyon sok fontos döntés a kuratórium berkein belül dőlt el. Erre semmi rálátásunk nem volt: a szenátus átlátható és nyilvánosan működik, de a kuratóriumról semmit nem tudtunk. Ettől nem transzparens az egyetem.”

A Freeszfe jövője: együttműködés vagy verseny?

A Freeszfe vezetői hangsúlyozták: nem az SZFE ellenében, hanem annak kiegészítéseként képzelik el a jövőt. „Pont ezért mi úgy gondoljuk, hogy nekünk az SZFE-vel együttműködésben kell dolgoznunk: legyen az SZFE olyan free SZFE, ahol a legmagasabb színvonalú elitképzés folyik, mi pedig Freedom néven ingyenesen nyújtunk a hallgatóknak és másoknak is workshopokat, színházi és filmes szakképzéseket, filmklubot vagy éppen vitaestet” – mondta Veszprémi Judit. Hozzátette: „Az egyik nem a másiktól veszi el a helyet és az erőforrást: a kettő kiegészíti és gazdagítja egymást.”

A Freeszfe ugyanakkor továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. Az egyesületnek nincs egyetemi akkreditációja, nem tud diplomát adni, és a képzése sem helyettesíti a sok karral, sok intézménnyel működő SZFE oktatását. „Alig várjuk, hogy ne kelljen pénzt kérnünk értük, mert nem szabadna, hogy a pénzen, ne pedig a tehetségen múljon, ki jár ide” – mondta az egyik vezető.

Következtetés: átmeneti időszak, türelemmel

A Freeszfe vezetői szerint az átmeneti időszakban a türelem és a párbeszéd lenne a kulcs. „Átmeneti, türelmi időszaknak kell jönnie, mert az egész színházi szakma és az ország szerkezete is átalakulóban van éppen” – mondták. A kérdés továbbra is nyitott: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e valódi, a szakma által is elfogadott autonómiát teremteni az SZFE-n, vagy csak a kuratóriumi modellt cseréli le egy másik, hasonlóan centralizált struktúrára? A válasz nemcsak az SZFE, hanem az egész magyar felsőoktatás jövőjét meghatározhatja.