A választási vereség után: a Fidesz keresése az "árulók" után
Kocsis Máté vasárnapi Facebook-posztja hosszú és részletes volt. A múlt vasárnap gigantikusat bukó Fidesz leköszönő frakcióvezetője értékelte a választási vereséget, és ebben sok minden mellett listázta a párt "kis házi árulóit", akik "egyszer csak fojtogatónak érezték a hazai levegőt". Három embert emelt ki: Borbás Marcsi szakácsot, Balogh Levente üzletembert, a Szentkirályi ásványvíz tulajdonosát, és Wáberer György milliárdost, korábbi kormánybiztost, aki a kampány hajrájában állt be a Tisza mögé.
Kocsis Wábererről azt írta: "Az új szent. A nagyon tisztességes. Hálát adok a Teremtőnek, hogy minap nem szakadt rá a telex stúdiójának mennyezete. Kormánybiztosként, felemelt milliárdosként sokáig természetesen csak »Fidesz-közeli oligarchaként« emlegették a balos sajtóban, ma már viszont ugyanott egy ünnepelt hős. Pedig csak fordított egyet a köpönyegén."
A támadás egyértelmű: Kocsis azt sugallja, hogy Wáberer csupán politikai érdekből fordult el a Fidesz-kormánytól, és hogy az üzletember a sajtó kedvence lett, miközben valójában csak az oldalát váltotta.
Wáberer válasza: függetlenség és integritás
Wáberer György azonban egyértelműen cáfolt. A Telexnek adott nyilatkozatában világosan fogalmazott: "Soha nem voltam fideszes, soha nem is mondtam senkinek, hogy az vagyok, és soha nem érdekelt, mit gondolnak rólam az olyan politikusok, mint Kocsis Máté, de az sem, hogy mit ír rólam a sajtó."
Ez a nyilatkozat fontos: nem védekezik azzal, hogy fideszes volt, hanem azt mondja, hogy soha nem volt az. Ez jelentős különbség. Wáberer nem azt állítja, hogy a Fidesz mellett maradt volna, hanem azt, hogy függetlenül állt a pártpolitikától.
A MÁV igazgatósági tagja hangsúlyozta, hogy már akkor is milliárdos volt, amikor Orbán Viktor közfeladatra kérte fel. Ez szintén fontos: nem azt mondja, hogy a kormányzati pozícióból gazdagodott meg, hanem azt, hogy már meglévő vagyonával vállalt közfeladatot.
A korrupció elleni harc mint értékkérdés
Wáberer nyilatkozatának legfontosabb része azonban az, amely a korrupció elleni harcáról szól. "Én már akkor is milliárdos voltam, amikor Orbán Viktor felkért közfeladatra, amit lelkiismeretesen hajtottam végre és saját hatáskörömben irtottam a korrupciót, amivel ki is vívtam fideszes politikusok ellenszenvét, erre büszke vagyok" – mondta.
Ez a mondat több szinten érdekes. Egyrészt azt sugallja, hogy Wáberer korrupció elleni munkája fideszes politikusok ellenszenvét váltotta ki – vagyis hogy a párt vezetői nem voltak elégedettek a korrupció elleni fellépésével. Másrészt azt mutatja, hogy Wáberer ezt a munkát büszkeséggel vállal fel, függetlenül attól, hogy kinek tetszett vagy nem tetszett.
Wáberer továbbá azt is kijelentette: "A haza elárulása, az orosz érdekeknek alávetése viszont hazaárulás, ellene fellépni pedig jótett." Ez a nyilatkozat világosan mutatja, hogy Wáberer számára a valódi hazaárulás az orosz érdekeknek való alávetés, és hogy az ellene való fellépés jótett, nem árulás.
Az integritás kérdése
Wáberer azt is közölte, hogy nem vár el semmit az új kormánytól, mert az korrupció lenne, amit gyűlöl. Ez a nyilatkozat fontos, mert azt mutatja, hogy az üzletember nem politikai kalkuláció alapján cselekedett. Ha az volna a célja, hogy az új kormánytól valamit kapjon, akkor valószínűleg nem mondaná ezt nyíltan.
Az eset rávilágít arra, hogy a politikai polarizáció során gyakran egyszerűsítik az emberek motivációit és döntéseit. Kocsis azt sugallja, hogy Wáberer csupán politikai érdekből fordult el a Fidesz-kormánytól. Wáberer azonban azt állítja, hogy függetlenül állt a pártpolitikától, és saját értékrendje szerint cselekedett.
A kutatás és a megítélés
Wáberer még egy tanulmányt is elküldött a Telexnek, amely Kristóf Luca ELTE-s kutatóintézetének munkatársa által készült, és a magyar gazdasági elit tagjainak társadalmi megítéléséről szólt. "A Kristóf Luca által vezetett kutatás alapján én vezetem azt listát, ami szerint a gazdasági tevékenységének tisztaságához a megkérdezések szerint nem fér kétség" – mondta Wáberer.
Ez a hivatkozás azt sugallja, hogy Wáberer nem csupán szavakban, hanem kutatási adatokkal is támogatja azt az állítást, hogy gazdasági tevékenysége tiszta és integritáson alapul.
Reflekció: értékek és politika
Az eset végső soron azt mutatja, hogy a politikai vitákban gyakran összemosódnak a személyes integritás kérdéseit a pártpolitikai kalkulációkkal. Kocsis azt sugallja, hogy Wáberer csupán politikai érdekből fordult el a Fidesz-kormánytól. Wáberer azonban azt állítja, hogy függetlenül állt a pártpolitikától, és saját értékrendje szerint cselekedett.
A választók és a politikai közösség számára fontos kérdés: hogyan értékeljük azokat, akik saját hatáskörükben küzdenek a korrupció ellen, függetlenül a politikai szimpatizálástól? Wáberer azt sugallja, hogy a korrupció elleni harc önmagában értékes, és hogy az ezzel járó politikai ellenszenvet büszkeséggel kell vállalni. Ez egy olyan értékrend, amely a közérdeket helyezi a pártpolitikai lojalitás elé.
A politikai vita során azonban gyakran megfeledkezünk arról, hogy az ilyen értékek – az integritás, a korrupció elleni harc, a függetlenség – fontosabbak lehetnek, mint a pártpolitikai szimpatizálás. Wáberer nyilatkozata erre a kérdésre hívja fel a figyelmet: mi számít valójában hazaárulásnak, és mi számít jótettnek?