Ponyva mögött, hajnali kettőkor
A washingtoni Kennedy Központ homlokzatáról szombaton hajnali kettőkor kezdték el leszedni Donald Trump amerikai elnök (Republikánus Párt) nevét – írja a Guardian. A munkások állványukat ponyvával takarták el, hogy az arra járók ne lássák, ahogy a jelenlegi elnök neve lekerül az épületről. A munkálatok nagyjából fél órán át tartottak, és több Trump-ellenes tüntető is végignézte az eseményt.
A bíróság korábban törvényellenesnek minősítette az intézmény átnevezését, amelyet Donald Trump 2025 januári hivatalba lépése után nem sokkal hajtott végre. Az elnök menesztette a Kennedy Központ vezetőségét, és helyükre új kuratóriumot nevezett ki, amelynek tagjai őt választották elnöknek, majd gyorsan megszavazták az intézmény átnevezését Trump Kennedy Központra.
A bíróság döntött
A szövetségi bíró döntése értelmében a „Donald Trump and” feliratot péntek 23:59-ig kellett volna eltávolítani, de a munkások csak szombaton láttak munkához. Az intézménynek két hete volt, hogy teljesítse a bíróság utasítását. Matt Floca, a Kennedy Központ igazgatója szombaton közölte, hogy teljesítették a bíróság rendelkezését: az elnök neve az intézmény honlapjáról, a munkatársak e-mail-jeinek hivatalos aláírásából, illetve a sajtóközlemények és levelek fejléceiről is eltűnt.
Trump kormánya kérte, hogy fennmaradhasson a neve, valamint azt is, hogy két évre bezárhassák a kulturális központot, hogy felújítsák. A bíró ezeket megtagadta. Az igazságügyi minisztérium pénteken még kétszer is megpróbált fellebbezni, de a bíróság mindkettőt elutasította.
Történelmi örökség és kultúrharc
A Kennedy Központot a kongresszus 1964-ben, John F. Kennedy elnök tiszteletére hozta létre, és 1971-ben nyitotta meg kapuit. Az intézmény az amerikai főváros legnagyobb kulturális központja. Az AP amerikai hírügynökség szerint egyelőre ponyvával van letakarva a felirat az épület homlokzatán, és még nem látható az eredeti, John F. Kennedy Előadóművészeti Központ (John F. Kennedy Center for the Performing Arts) intézménynév.
Az eset újabb fejezete annak a kultúrharcnak, amelyben Donald Trump második hivatali ciklusa alatt több alkalommal igyekezett jól láthatóan feltüntetni a saját nevét és képmását. Bevezette például az úgynevezett „Trump Aranykártya” vízumot, amelyet egymillió dollárért vásárolhatnak meg külföldiek. Az elnök arcképe szerepel az amerikai nemzeti parkok éves bérletén is, és a tervek szerint az aláírása is meg fog jelenni a bankjegyeken. Áprilisban a Fehér Ház közölte: Donald Trump képével ellátott útleveleket fognak kibocsátani limitált számban az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulója alkalmából.
A bírói döntés és a név eltávolítása azt jelzi: a hagyomány és a jogállamiság keretei között még a legnagyobb hatalommal bíró elnöknek is meg kell hajolnia a törvények előtt.
Mi következik?
A Kennedy Központ sorsa továbbra is bizonytalan. Az eredeti tervek szerint a központot július 4-e, a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 250. évfordulója után két évre bezárták volna nagyszabású gépészeti és szerkezeti felújítás céljával. A május végi bírói döntés értelmében azonban mégsem zárhatják be az intézményt. A kérdés az: ki és milyen módon fogja továbbvinni a Kennedy Központ működését, és vajon sikerül-e megőrizni azt a szellemiséget, amelyet John F. Kennedy elnök képviselt?
Az eset tanulságos lehet a magyar közönség számára is: a hagyományok tisztelete és a jogállamiság védelme olyan értékek, amelyekért érdemes kiállni, még akkor is, ha az aktuális hatalom mást diktál.