A vád: terrorcselekményhez kapcsolódó részesség

Dr. Horváth Lóránt, az aranykonvoj-ügyben a hatóságok által feltartóztatott ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője közleményben fejtette ki, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnököt milyen büntetőjogi felelősség terhelheti a történtekben. Az ügyvéd szerint az ügyben hozott 2026. évi II. törvény kihirdetése nem egyszerűen egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként használtak fel.

Horváth Lóránt szerint, ha bizonyítható, hogy Sulyok Tamás tisztában volt a törvény valódi céljával, akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség is felmerülhet. Az ügyvéd hangsúlyozta: „Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel.”

A törvény valódi célja

Az ügyvéd szerint rövidesen beigazolódik, hogy a pénz lefoglalása és visszatartása, továbbá a pénzszállító legénységének jogellenes fogva tartása ténylegesen nem büntetőeljárási szükségszerűségből, hanem azért történt, hogy Magyarország nyomást gyakoroljon Ukrajnára egy stratégiai ügyben. Vagyis a kormányrendelet és a törvény elfogadása nem jogszerű nyomozati vagy nemzetbiztonsági intézkedés volt, mivel a törvényi visszatartás összekapcsolódott a Barátság-kőolajvezeték újranyitásának deklarált követelésével.

Horváth Lóránt szerint a döntő kérdés most az: bizonyítható-e, hogy Sulyok Tamás a rendelkezés kihirdetésekor tisztában volt azzal, hogy a törvény valódi funkciója nem bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági cél, hanem egy másik állam kényszerítése. Az ügyvéd rögzítette, tényszerű, hogy a sajtó intenzíven foglalkozott a március 5-e és a törvény 9-i elfogadása közötti időszakban a témával, sőt egyértelmű politikusi nyilatkozatok támasztották alá a célzatot, amiről az államfőnek szükségszerűen tudnia kellett.

A jogi következmények

Az ügyvéd szerint, ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség. A büntetőjogban a közvetett bizonyítékok logikus láncolata is megalapozhatja a bűnösséget – fogalmazott.

Az ügyvédi iroda vezetője szerint ebben az összefüggésben a köztársasági elnök szerepének megítélése teljesen új megvilágításba kerül. Azt írja, hogy amennyiben a célzat politikailag vagy szakmailag felismerhető volt számára, úgy nem lehet állítani, hogy az államfő kizárólag formális alkotmányos aktust végzett az említett törvény ellenjegyzésével.

A politikai kontextus

Az aranykonvoj-ügy az elmúlt hónapok egyik legnagyobb politikai botrányává nőtte ki magát. Az ukrán Oscsadbank jogi képviselője az ügyben már március közepén feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés és terrorcselekmény bűntettének gyanúja miatt. Az Orbán-kormány később rendeletbe írta, hogy Ukrajna még két hónapig biztosan nem kapja vissza a mintegy 27 milliárd forintnyi aranyát és pénzét, amit végül úgy tűnik, be sem tartottak, ugyanis május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a magyar fél visszajuttatta Ukrajnának a korábban lefoglalt vagyonelemeket.

A Tisza-kormány számára ez az ügy kényes helyzetet teremt. Egyrészt a kormánypártok korábban élesen bírálták az Orbán-kormány ukrán-politikáját, másrészt most Sulyok Tamás személyében egy olyan köztársasági elnökkel kell együttműködniük, akit az ügyvéd szerint akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség is terhelhet.

A jövő

Az ügyvéd szerint a következő hetekben várható, hogy további bizonyítékok kerülnek elő, amelyek alátámaszthatják a vádakat. Horváth Lóránt szerint, ha egy konstrukció jogilag kirívóan rendellenes, a célzat felismerhető, a szándékosság tetten érhető, és ehhez további bizonyítékok, például előzetes egyeztetések, figyelmeztetések vagy belső kommunikáció is társulnak, akkor az megalapozhatja az alapos gyanút.

A kérdés most az: vajon a Tisza-kormány hogyan kezeli ezt a helyzetet? Védelmezi a köztársasági elnököt, vagy hagyja, hogy a jogi eljárás lefolyjon? És vajon Sulyok Tamás hogyan reagál a vádakra? Egy volt alkotmánybírósági elnöktől elvárható, hogy tisztázza magát – de vajon megteszi-e?