Maradt a „BBB mínusz”, de a negatív kilátás aggasztó
Péntek este Londonban bejelentette döntését az S&P Global Ratings: megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamú államadósság-kötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” besorolását, változatlan negatív kilátással. A „BBB mínusz” a befektetési ajánlású sáv alsó széle – ha innen tovább csúszna az ország, átkerülne a spekulatív, magas hozamú kategóriába. Ez olyan következményekkel járna, amelyek a magyar állampapírok hozamát, a forint árfolyamát és végső soron a családok megtakarításait is érintenék.
Az S&P indoklásában kiemelte: az új magyar kormány deklarált célja, hogy Magyarország 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez. A hitelminősítő szerint a kormánynak jelentős mozgástere van arra, hogy új törvényekkel szakpolitikai módosításokat hajtson végre a költségvetés, a beruházások, a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a közbeszerzések és a szociális szféra területén.
A költségvetési hiány és a választások előtti költekezés
A cég várakozása szerint a magyar államháztartási hiány az idén eléri a GDP 6,75 százalékát, mindenekelőtt az országgyűlési választások előtti költekezés miatt. Ennek a költségvetési ösztönzésnek a visszafordítása politikailag nehéznek bizonyulhat – figyelmeztet az S&P. Különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros a következő negyedévben is zárva marad, és így hosszabb ideig magas szinten rögzül a nyersolaj és földgáz világpiaci árfolyama.
A hitelminősítő ugyanakkor 2027-re már érzékelhető javulást valószínűsít a költségvetési helyzetben, mindenekelőtt az összes nagy állami kiadási szerződés bejelentett felülvizsgálati szándéka, az élsportra és a kormányzati kommunikációra fordított kiadások racionalizálása, valamint a vagyonadó bevezetése és a jövedelemadózásban megjelenő szélesebb körű progresszív elemek miatt.
Az euróövezeti csatlakozás ígérete
Az S&P felidézte, hogy az euró bevezetését az Európai Bizottság megbízásából elvégzett legújabb Eurobarometer-felmérés szerint a magyarok 75 százaléka támogatja – ez a legmagasabb arány az euróövezeten kívüli EU-tagállamok körében. A hitelminősítő hangsúlyozta: a balti köztársaságok és Horvátország esetében az euróövezeti csatlakozás a szuverén adósosztályzatok tipikusan két fokozatnyi javítását eredményezte.
A Tisza-kormány előtti kihívások
A döntés azt jelzi: a Tisza-kormány előtt nehéz út áll. A nemzetközi pénzügyi szervezetek figyelme, a költségvetési fegyelem és a reformok végrehajtása mind-mind próbára teszi az új kabinetet. Az S&P elemzése szerint a kormánynak jelentős mozgástere van, de a negatív kilátás a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitását terhelő kockázatokat tükrözi. A kérdés az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e élni ezzel a mozgástérrel, vagy a nemzetközi pénzügyi szervezetek figyelmeztetései valóra válnak?