A rendkívüli ülés – miért most?
Szerda délután a parlament honlapján megjelent egy indítvány, amely újabb bizonyítéka annak, hogy a Tisza-kormány tempóját nem Budapest, hanem Brüsszel diktálja. Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (Tisza Párt) rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte Forsthoffer Ágnes házelnöknél június 16-ra, kedden.
Az indoklás szerint öt önálló indítványt kell megtárgyalni – ezek között szerepel a pedagógusok teljesítményértékelésének megújítása, a magyar–szlovák szénhidrogén-vezetékek építéséről szóló megállapodás módosítása, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférést biztosító jogszabályok elfogadása. Ruff indoklása szerint „a rendkívüli ülés megtartása a felsorolt önálló indítványok tárgyalása miatt szükséges. Az önálló indítványok megtárgyalásának az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban.”
A tét: 34 milliárd euró – de mi az ára?
A tét nem kicsi. Május végén az Európai Bizottság felszabadította a Magyarországnak járó uniós források egy részét – a 34 milliárd eurós csomagból másfél milliárd euró érkezhet a helyreállítási alapból az energetikába. A kérdés azonban továbbra is az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e úgy meghozni a szükséges döntéseket, hogy közben a magyar érdekek ne sérüljenek – vagy Brüsszel órája szerint kell táncolnia?
A Vonalban korábban már foglalkozott azzal, hogy a Tisza-kormány benyújtotta a 6000 milliárdért cserébe kért törvénycsomagot, amelyet Brüsszel diktált. Most úgy tűnik, a tempó is hasonlóan külső nyomás alatt alakul. Az viszont továbbra is kérdéses, hogy a magyar családok és vállalkozások számára ez a sietség valódi fejlődést hoz-e – vagy csak újabb függőséget.
A pedagógusok és a szénhidrogén – mi köze Brüsszelhez?
A csomagban szereplő javaslatok között van a pedagógusok teljesítményértékelésének megújítása is. Ez első ránézésre belső ügynek tűnhet, de a brüsszeli források felszabadításának egyik feltétele éppen az oktatási rendszer átalakítása volt. A magyar–szlovák szénhidrogén-vezetékek építéséről szóló megállapodás módosítása pedig az energetikai függetlenség kérdését veti fel – vajon ez is Brüsszel jóváhagyásához kötött?
A Gyurcsány-korszak embere
Ruff Bálint személye is sokatmondó. A Tisza Párt minisztere korábban a Gyurcsány–Bajnai-korszakban tevékenykedett, és a baloldali-liberális hálózatok tagja volt. A Vonalban korábban részletesen foglalkozott azzal, hogy Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb elszámoltatást ígéri – miközben maga is a 2010 előtti korszak kulcsfiguráihoz kötődik. Ez a kettősség most is érződik: miközben a kormány a „rendszerváltást” hirdeti, a jogalkotás tempóját Brüsszel diktálja, a kulcspozíciókban pedig a régi baloldali elit emberei ülnek.
Mi következik?
A rendkívüli ülés június 16-án, kedden kezdődik. Ha a képviselők elfogadják a javaslatokat, az uniós források folyósítása felgyorsulhat. De vajon ez a sietség nem megy-e a magyar szuverenitás rovására? A Vonalban továbbra is figyelemmel kíséri a Tisza-kormány lépéseit – és emlékeztet: a nemzeti érdek nem lehet alkupozíció.