A számok mögött: rekordszárazság
Rekordszáraz áprilist zárt Magyarország: a HungaroMet Zrt. adatai szerint az országos átlagos csapadékmennyiség mindössze 4 milliméter volt, ami az ilyenkor megszokott 40 milliméter egytizede. Kilenc automata mérőállomáson – köztük Encsen, Kékestetőn, Jászapátiban és Budapest két pontján – egyáltalán nem volt mérhető csapadék. Az ország területének mintegy 35 százalékán, főként az északi és északkeleti régiókban a valaha mért legszárazabb áprilist regisztrálták 1901 óta.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a 2021 óta tartó csapadékhiány halmozottan 462 millimétert tesz ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint. Szabó Péter éghajlatkutató térképre tette a talaj felső 10-20 cm-es rétegében észlelt szárazságot az elmúlt 6 évben, és arra jutott, hogy a katasztrofális 2022-t kivéve a legtöbb évben ekkor még nem volt aszály. A 10-20 cm-es talajréteg feltöltődése szempontjából az Alföldön szintén a 2026-os eredmények mondhatók a legrosszabbnak.
A Tisza-kormány válasza: Vágatlan május
A Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere, Gajdos László Vágatlan májust hirdetett: a csatlakozók a garázsban hagyják a fűnyírót, hogy a növényzet megőrizze a hajnali párát. A szimbolikus lépés mögött azonban kérdések sora áll: vajon elég lesz ez a károk megelőzésére? A szakemberek már riadót fújtak. Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész azzal ijesztgetett, hogy ha ez így megy tovább, akkor klimatikus vészhelyzet lesz a nyáron.
Az ország nagy részén már most nagyfokú vagy súlyos az aszály szintje, mindössze egy kis részre, a Dunántúl déli részére mondható az, hogy ott „csak” közepes a HungaroMet legfrissebb, szerdai agrometeorológiai jelentése szerint. Ez az állapot nemcsak azért megdöbbentő, mert ez a vörösbe boruló térkép nem augusztusban készült, ahogy azt az elmúlt években már sajnos megszokhattuk, hanem május elején – nem véletlen, hogy a tavaszi aszály új fogalomnak számít.
Tűzvész és következmények
A szárazság már most is súlyos következményekkel jár. Több hektárnyi erdő aljnövényzete gyulladt ki Kecskemét külterületén, valamint Pilis határában, Pest vármegyében. A katasztrófavédelem közlése szerint több hektáron, több helyszínen, foltokban nyárfaerdő aljnövényzete, nyárfapihe ég, szalmabálák is tüzet fogtak, illetve egy autó is kigyulladt Kecskemét külterületén. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Cserkeszőlő külterületén is meg gyulladt a nyárfapihe, a lángok gyorsan terjedtek.
A mezőgazdaság számára is komoly kihívást jelent a helyzet. A talaj felső rétege kiszáradt, a vetemények és a kerti munkák szenvednek. A HungaroMet szerint az országos középhőmérséklet 11,26 Celsius-fok volt, ami csupán 0,19 Celsius-fokkal marad el az 1991–2020-as 11,45 Celsius-fokos átlagtól – a hőmérséklet tehát nem volt szélsőséges, de a csapadékhiány annál inkább.
Mit tehet a kormány?
A Tisza-kormány előtt álló kihívás nem csupán szimbolikus lépéseket, hanem konkrét, hosszú távú intézkedéseket igényel. A vízgazdálkodás, az öntözésfejlesztés és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén sürgős lépésekre van szükség. A kérdés az, hogy a kormány képes-e hatékonyan reagálni, vagy a szimbolikus gesztusok mögé bújva elodázza a valódi döntéseket.
Az elmúlt években a Fidesz-kormány is szembesült hasonló kihívásokkal, de a Tisza-kormány most lehetőséget kapott arra, hogy bizonyítsa: képes a nemzeti érdekeket és a családok jólétét szolgáló, felelős környezetpolitikát folytatni. A következő hetek és hónapok döntőek lesznek.