Péntek este a Hivatalos Értesítőben megjelentek a magyar pártok 2025-ös pénzügyi beszámolói, amelyek alapján jól látszik: a politikai szervezetek jelentős része az adófizetők pénzéből gazdálkodik, miközben a választói támogatottság és a költekezés között óriási a szakadék. A beszámolók nemcsak a pártok gazdálkodását mutatják be, hanem azt is, hogy a költségvetési források milyen arányban jutnak el a különböző politikai erőkhöz – függetlenül attól, hogy azok bejutottak-e a parlamentbe vagy sem.

DK: 2,7 milliárd forint – de a parlamentben már nincsenek

A Demokratikus Koalíció (DK) 2,72 milliárd forint bevételt könyvelt el, amelyből 2,25 milliárd forint frakciótámogatásból származott. A párt 1,33 milliárdot költött politikai tevékenységre, működési kiadásai 880 millió forintot tettek ki. Érdekesség, hogy a listán nem szerepel Dobrev Klára, a párt elnöke az 500 ezer forint feletti adományozók között – miközben Molnár Csaba 3 millió, Kálmán Olga 2,5 millió forinttal támogatta a pártot. A DK a 2026-os választáson 1 százalék körüli eredményt ért el, így a következő ciklusban már nem kap frakciótámogatást. A párt 268 millió forint központi költségvetési támogatást is kapott, ami a választási eredmény után szintén megszűnik.

Momentum: 1,5 milliárd – 400 milliós nyereség

A Momentum Mozgalom 1,51 milliárd forint bevétel mellett 400 milliós nyereséget ért el. Működési kiadásaik 736 millió forintot tettek ki, politikai tevékenységre 328 milliót költöttek. A párt 185 millió forint központi költségvetési támogatást és 1,24 milliárd forint frakciótámogatást kapott – utóbbi a parlamentből való kiesésük után megszűnik. A párt tagdíjakból 45 millió, adományokból 14 millió forintot gyűjtött. Dr. Takács Bálint több mint egymilliót, Pleva Dániel kereken egymilliót adományozott a pártnak.

KDNP: takarékos gazdálkodás, 600 milliós tartalék

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 1,17 milliárd forint bevétellel és 554 milliós kiadással zárt – 600 millió forintot át tudtak vinni a választási évre. Politikai tevékenységre mindössze 40 milliót költöttek, működési kiadásaik 477 milliót tettek ki. A párt 160 millió forint központi költségvetési támogatást és 950 millió forint frakciótámogatást kapott. Semjén Zsolt pártelnök 976 ezer forintot fizetett be a kasszába. A legnagyobb adakozó Móring József Attila volt, aki 1,3 milliót fizetett be – Móring tavaly még parlamenti képviselő volt, az új ciklusban kiesett.

Mi Hazánk: szerény plusz, 441 millió politikai kiadás

A Mi Hazánk Mozgalom 696 millió forint bevétellel és 648 milliós kiadással zárt – kevesebb mint 20 milliót tudtak átvinni a választási évre. Politikai tevékenységre 441 milliót költöttek, működési kiadásaik 71 milliót tettek ki. A párt 183 millió forint központi költségvetési támogatást és 475 millió forint frakciótámogatást kapott. A legnagyobb adakozó egy magánszemély, aki 2 milliót fizetett be. Toroczkai László pártelnök és Dúró Dóra elnökhelyettes 1,4 milliót, Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő 1,2 milliót adományozott.

MKKP: veszteség és 686 milliós tartozás

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 192 milliós bevétel mellett 194 milliót költött – a kiadások meghaladták a bevételeket. A pártnak 686 millió forintot kell visszafizetnie az államnak, mivel nem érte el az 1 százalékos küszöböt. A gyűjtésük eddig 150 millió forintot ért el. Döme Zsuzsanna társelnök 2,9 milliót, Kovács Gergely 1,68 milliót adományozott.

Következtetés: a költségvetési pénzek útja

A beszámolók rávilágítanak: a pártok jelentős része az adófizetők pénzéből él, miközben a választói támogatottság és a költekezés között óriási a szakadék. A következő ciklusban a parlamentbe be nem jutott pártok – DK, Momentum, MKKP – elveszítik a frakciótámogatást, ami jelentősen átrajzolhatja a politikai finanszírozás térképét. A KDNP és a Mi Hazánk viszont továbbra is számíthat az állami forrásokra – kérdés, hogy ezt mire fordítják. A Vonalban továbbra is figyelemmel kíséri a pártok gazdálkodását, hogy az olvasók tisztán lássák: a közpénzek útja nem mindig átlátható.