A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozatala
Hétfő este az Országgyűlés hivatalos honlapján közzétették a parlament tagjainak vagyonnyilatkozatait. A dokumentumok között a legnagyobb figyelmet Magyar Péter miniszterelnök (Tisza Párt) és Orbán Viktor volt miniszterelnök (Fidesz) nyilatkozata kapta. A két politikus vagyona között szembetűnő a különbség: Magyar Péter 88 millió forintos megtakarítással vágott neki a kormányzásnak, míg Orbán Viktor 36 évnyi aktív politikai pályafutás után mindössze 9,127 millió forintot tudott félretenni.
A vagyonnyilatkozatok leadásának határideje június 8. volt, ám a kormányfőre vonatkozó dokumentumban május 9., az új parlament megalakulásának dátuma van feltüntetve a vagyoni állapot időpontjaként. Ez azt jelenti, hogy a nyilatkozatok a hatalomátadás pillanatában fennálló állapotot tükrözik.
Magyar Péter vagyona – részletesen
Magyar Péter miniszterelnök vagyonnyilatkozata szerint továbbra is négy ingatlannal rendelkezik. A legjelentősebb ezek közül egy 216 négyzetméteres XII. kerületi lakóház, amelyet volt feleségével, Varga Judittal (volt igazságügyi miniszter, Fidesz) 2019-ben vásároltak 200 millió forintért. A válás után ez az ingatlan teljes egészében Magyar Péter tulajdonába került. Emellett rendelkezik egy 49 négyzetméteres lakással és egy 25 négyzetméteres garázzsal, szintén a XII. kerületben, valamint egy balatonhenyei beépítetlen földterülettel.
Megtakarításai között szerepel 60 millió forint értékpapírokban és befektetési alapokban. A részletek: 10 millió forint Accorde Abacus Abszolút Hozamú Alapban, 15 millió forint OTP Prémium Befektetési Jegyben, 10 millió forint OTP Optima Tőkegarantált Befektetési Jegyben, 35 ezer euró OTP Euro Rövid Kötvényalapban (május 8-i középárfolyamon 12,4 millió forint), valamint 35 ezer euró Hold 2000 Nyíltvégű Vegyes Értékpapíralapban (szintén 12,4 millió forint). Érdekesség, hogy visszakerült a 20 forint névértékű 4iG-részvénye, ami az előző nyilatkozatából kimaradt.
A kormányfő 5 millió forint készpénzzel rendelkezik, bankszámláján 2,4 millió forint és 54 767 euró (20,5 millió forint) található. Visszafizette korábbi 9,2 millió forintos tartozását – derül ki a hvg.hu beszámolójából. A tartozás 3,4 millió forint hitelkártya-tartozásból és 5,8 millió forint magánszemélyeknek nyújtott kölcsönből állt.
Magyar Péter továbbra is rendelkezik egy 2018-as Volvo XC60 Momentum D5 AWD autóval, valamint egy 2017-ben vásárolt Yamaha pianínóval és két festménnyel. Hivatali autóként azonban egy kék Škoda SUPERB-t használ.
A miniszterelnök bruttó 2,8 millió forintos képviselői tiszteletdíja mellett bruttó 5,4 millió forintot kap miniszterelnökként, de ez jelentősen csökkenni fog a hétfőn megszavazott törvénymódosítás után. Júliustól a jelenlegi bruttó 7,58 millió forint helyett csak bruttó 5,12 millió forintot fog keresni. Pártelnökként nem vesz fel fizetést, és az LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt. 100 százalékos tulajdonosaként sincs díjazása. A cég vezérigazgatói posztjáról megválasztása után le kellett mondania, mivel az összeférhetetlenségről szóló törvény szerint kormánytag nem tölthet be más kereső foglalkozást.
Orbán Viktor vagyona – a 36 év mérlege
Orbán Viktor volt miniszterelnök (Fidesz) utolsó vagyonnyilatkozatában mindössze 9,127 millió forint megtakarítás szerepel. A volt kormányfő két ingatlannal rendelkezik: egy 2013-ban vásárolt 63 négyzetméteres felcsúti házzal, valamint egy 2002-ben vett, 233 négyzetméteres Cinege utcai (XII. kerület) házzal, ez utóbbin a feleségével osztozik. Gépjárművel nem rendelkezik.
A Telex beszámolója szerint a volt kormányfő 36 év alatt alig tudott félretenni – volt olyan év, hogy egyetlen forint megtakarítást sem írt be. 2010-ben, a miniszterelnöki beiktatása utáni első nyilatkozata szerint 517 ezer forintnyi megtakarítása volt a feleségével közös számlán. Már megvolt a Cinege utcai ház, amely 20 milliós hitelét még tíz évig törlesztették.
Orbán Viktor az utolsó nyilatkozata szerint május 9-én még fizetés nélkül látta el a Fidesz elnöki posztját. A törvény szerint járó végkielégítésének nyoma sincs a dokumentumban. Az Országgyűlésből távozó képviselőként a jogszabály szerint háromhavi búcsúpénzre lenne jogosult, ami az ő esetében bruttó 6,37 millió forint. Távozó miniszterelnökként pedig a hathavi fizetését, bruttó 32,4 millió forintot vehetne fel. Magyar Péter azonban május közepén közölte, hogy a volt miniszterekhez hasonlóan Orbán sem fogja megkapni a végkielégítést „hazánk kifosztásáért”. A Fidesz elnöke erre bejelentette, hogy a törvény szerint neki járó pénzt a kárpátaljai Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonnak adományozza.
Az új szabályozás – átláthatóság vagy újabb adminisztratív teher?
A vagyonnyilatkozatok közzététele egybeesik az új kormány által benyújtott korrupcióellenes törvénycsomaggal. A tervezet szerint a jövőben részletesebb és alaposabb vagyonnyilatkozatot kell tennie minden közéleti szereplőnek, és ezeket a megerősített Integritás Hatóság (IH) fogja ellenőrizni. Az IH hozzáfér majd minden olyan adatbázishoz – gépjármű-, hajó-, bűnügyi nyilvántartás stb. –, ahol meg lehet győződni az adatok valóságtartalmáról. Ha a vagyonnyilatkozat-tevő kifelejtett valamit, lesz lehetőség hiánypótlásra, de utána a hatóság a megfelelő szervek segítségével elindíthatja azt a folyamatot, aminek a végén megfoszthatják az érintetteket.
A szabályozás célja az uniós pénzek hazahozatalához szükséges átláthatóság megteremtése. A Tisza-kormány ígérete szerint ez a lépés a korrupció visszaszorítását és a közéleti szereplők felelősségre vonhatóságát szolgálja.
A különbség tanulságai – és a kérdések
A két politikus vagyona közötti különbség önmagában is sokatmondó. Magyar Péter 88 millió forintos megtakarítása, négy ingatlana és értékpapír-portfóliója egy olyan ember képét mutatja, aki a magánszférában is sikeres volt. Orbán Viktor 9 millió forintos megtakarítása és két ingatlana viszont egy olyan politikus képét, aki 36 év alatt alig gyarapodott – legalábbis a hivatalos nyilatkozatok szerint.
A szakértők szerint azonban a valódi tét nem a két politikus vagyona közötti különbség, hanem az új rendszer működőképessége. Vajon a szigorúbb szabályok valóban képesek lesznek-e kiszűrni a visszaéléseket, vagy csak újabb adminisztratív terhet jelentenek a közéleti szereplőknek? A Tisza-kormány átláthatósági ígéretei mögött azonban kérdések is felmerülnek: vajon a szigorúbb szabályok valóban képesek lesznek-e kiszűrni a visszaéléseket, vagy csak újabb adminisztratív terhet jelentenek a közéleti szereplőknek? A választ a következő hónapok hozhatják meg.
A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozatala mindenesetre egy lépés a nagyobb átláthatóság felé. A kérdés az, hogy ez a lépés elég lesz-e ahhoz, hogy helyreállítsa a bizalmat a politikai elit és a választók között.