„Láttak már átműtött óvodást?” – a kérdés, ami mindent elárul
Szerda délelőtt a Parlament oktatási bizottsága előtt ült Lannert Judit (Tisza Párt, oktatási miniszter), hogy megválaszolja a képviselők kérdéseit a leendő kormány oktatási irányvonaláról. A hangulat a szokásosnál is feszültebb volt, amikor egy Fidesz-KDNP-s képviselő a szülői nevelési jogok és az iskolai LMBTQ-propaganda kérdését feszegette. A miniszter válasza azonban nem a várt érdemi reagálás volt.
„Hát, nem tudom, ez az LMBTQ-propaganda, nem tudom, én nem tudom, így önök láttak már átműtött óvodást?” – kérdezett vissza Lannert Judit, miközben a teremben ülők döbbenten hallgattak. A válasz nemcsak a kérdés érdemi részét – a szülők alkotmányban garantált nevelési jogát – hagyta válasz nélkül, hanem tudatosan nevetségessé próbálta tenni a felvetést. Mintha a veszély csak akkor lenne valós, ha már az óvodákban szikét fognának.
A technika neve: ignorálás és gúny. Lannert érvelése kísértetiesen emlékeztet a korábbi kampányidőszakok azon tiszás retorikájára, amely a távoli veszélyeket az azonnali meg nem valósulásuk miatt nevezte hazugságnak. A miniszter úgy állítja be, mintha a kérdező óvodások műtéti asztalra fektetéséről beszélt volna, holott a kritika a folyamat elejére, a „társadalmi átmenet” sulykolására és a szülői kontroll elvesztésére irányult.
A propaganda definíciója és a valóság
A propaganda, mint sok más szavunk, sok mindent jelent, ma teljesen érthetően valamiféle tömegekre irányuló, szisztematikus manipulációként értelmezzük. A Magyar nyelv értelmező szótára azonban semlegesebben definiálja a propagandát: „Eszméknek, tanoknak, nézeteknek, politikai elméleteknek szóban v. írásban, ill. más módon (rádió, film stb. útján) való céltudatos, tervszerű hirdetése, megismertetése és terjesztése, népszerűsítése.” Elég egyértelmű, hogy az LMBTQ-szervezetek külföldön és itthon is szisztematikusan, tervszerűen, tudatosan terjesztik nézeteiket, amiben semmi meglepő nincs, de eme definíció alapján nevezhető propagandának, amit tesznek.
Lannert Judit válasza arra utal, hogy ő is elismeri az LMBTQ-propaganda létezését – hiszen a kifejezést maga is használta. „a szexuális nevelés nem csak az LMBTQ-propagandát jelenti” – mondta, ezzel implicite elismerve, hogy van ilyen. A kérdés azonban az, hogy a Tisza-kormány mit kíván tenni ellene.
A nemzetközi trendek: a kor csak egy szám
Bár a miniszter szerint a probléma nem létezik, a nemzetközi szaktekintélynek számító WPATH (World Professional Association for Transgender Health) legfrissebb útmutatói már kiskorúak esetében is sztenderd eljárásnak tekintik a mell-eltávolítást és a nemiszervek átműtését. Az Egyesült Államokban 2019 és 2021 között több tucat 13-17 év közötti kamaszon végeztek el vaginoplasztikát, a Biden-kormányzat hivatalos dokumentumai pedig „eseti jelleggel kamaszkorban” is elfogadhatónak tartják ezeket a drasztikus lépéseket. A transzmozgalom már 4-5 éves korban elkezdené az „érzett nem” megerősítését, ami egyenes út az orvosi beavatkozások felé.
A nemváltásnak a nyugati világban ma három fázisa van: a társadalmi, a jogi és az orvosi. A „társadalmi átmenet” során a gyermeket arra bátorítják, hogy azonosuljon az „érzett” nemével – más néven, a biológiai nemével nem azonosuló gyermekek esetében „erősíteni” kell az érzett nemet. Ez a folyamat már óvodáskorban elkezdődhet, és ha a „tranzíció” indokolatlanul elkezdődik kis korban, akár a pubertás előtt, beleértve durva orvosi beavatkozásokat (pubertásgátlás, hormonkezelés), az súlyos, maradandó egészségügyi károsodásokat okozhat.
Nyugat-Európa visszavonulót fúj
Miközben Lannert Judit a magyar közvélemény arcába nevet, Nyugat-Európában már sok helyen a fékre léptek. A korábban mérvadónak tartott „holland protokollt” több országban (például az északi államokban és az Egyesült Királyságban) is felülvizsgálják, mivel a pubertásgátlók és hormonkezelések súlyos, maradandó egészségügyi károsodásokat okozhatnak. A területen sok ideig sztenderdnek számító (Amerikában figyelmen kívül hagyott) „holland protokoll” mára megkérdőjeleződött.
A kérdés tehát nem az, hogy van-e ma „átműtött óvodás” Magyarországon, hanem az, hogy akarjuk-e importálni azt a rendszert, amiből a „haladó” Nyugat épp most próbál kimenekülni. Lannert Judit válasza ezt a kérdést nemcsak hogy nem válaszolta meg, de tudatosan el is terelte a figyelmet róla.
A Tisza-kormány gyermekvédelmi irányvonala: aggasztó jelek
Lannert Judit meghallgatása nem elszigetelt eset. A Tisza-kormány gyermekvédelmi államtitkárának, Gyurkó Szilviának a kinevezése is aggodalomra ad okot. Gyurkó Szilvia (Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója) ugyan elismert szakember, de szemléletét erősen átitatja az LMBTQ- és genderszemlélet. A Vonalban korábban megírtuk, hogy a Tisza-kormány gyermekvédelmi irányvonala aggasztó jeleket mutat.
A szülői jogok védelme nem politikai kérdés, hanem alkotmányos alapelv. A magyar Alaptörvény is kimondja, hogy a szülőknek elsődleges joga van gyermekük nevelésének megválasztásához. Lannert Judit válasza ezt a jogot kérdőjelezi meg, amikor a szexuális nevelést nem kizárólag a szülők feladatának tekinti.
Következtetés: mit jelent ez a magyar családok számára?
A Vonalban szerint Lannert Judit válasza nemcsak a szülői jogok semmibevétele, hanem egy veszélyes trend kezdete is lehet. Ha a Tisza-kormány ilyen könnyedén söpri le az asztalról a gyermekvédelem kérdését, akkor a családoknak komoly aggodalomra van okuk. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a „társadalmi átmenet” sulykolása és a szülői kontroll elvesztése súlyos következményekkel járhat.
A kérdés tehát továbbra is nyitott: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e megvédeni a magyar gyermekeket a káros ideológiai befolyástól, vagy enged a nemzetközi progresszív nyomásnak? Lannert Judit válasza alapján az utóbbi tűnik valószínűbbnek.