A város, ahol a polgárok szava döntött

Krakkó, Lengyelország második legnagyobb városa a hétvégén történelmi pillanatnak lehetett szemtanúja. A helyi népszavazáson a szavazók elsöprő többsége, 97,8 százaléka támogatta Aleksander Miszalski, a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció (KO) politikusának leváltását. A részvétel 29,99 százalékos volt, ami éppen meghaladta az érvényességhez szükséges 26,98 százalékos küszöböt. A népszavazáson egyben a városi közgyűlés feloszlatásáról is dönthettek volna, azonban ott nem érték el a szükséges részvételi arányt.

Miszalski 2024 májusa óta irányította a dél-lengyelországi nagyvárost, miután a 22 évig hivatalban lévő Jacek Majchrowski jogászprofesszor helyébe lépett. A népszavazást helyi civilek kezdeményezték januárban, és márciusig közel 134 ezer aláírást gyűjtöttek össze. A kampány heves és országos figyelmet kapott. Miszalski a szavazás előtt arra kérte a lakosokat, hogy bojkottálják a népszavazást, és ígéretet tett politikája megváltoztatására. Ez majdnem sikerült is: aki elment szavazni, annak az elsöprő többsége a leváltásra voksolt, a polgármester támogatói otthon maradtak.

Miért bukott meg a polgármester?

A szavazók leggyakoribb indoka a „tiszta” közlekedési zóna bevezetése volt (28,3 százalék). Ezt követte a városi cégek irányítása és a nepotizmus (14,3 százalék), valamint a megélhetési költségek emelkedése, a tömegközlekedési jegyárak növelése és a változások lassúsága. A polgármesterrel szembeni kifogások között szerepelt a választási ígéretek be nem tartása és a város eladósodása is.

Nehéz vitatni, hogy politikai okok mozgatták a kezdeményezőket, nem pusztán a közlekedéssel, a szemétszállítási díjak emelésével vagy a levegőtisztaság érdekében elrendelt autós korlátozások miatti panaszok. A pártoktól látszólag független kezdeményezés mögött könnyű volt észrevenni többek között azt a dúsgazdag jobboldali vállalkozót, aki már többször sikertelenül futott neki a városvezetői tisztség elnyerésének.

Tusk kormányának újabb csapása

A krakkói presztízsvereség rosszkor jött Donald Tusk miniszterelnöknek, aki látványos örömmel fogadta Orbán Viktor bukását, majd ugyanilyen lelkesen üdvözölte Magyar Péter miniszterelnököt Varsóban. A lengyel kormányfőnek azonban egyre nagyobb elégedetlenséggel kell szembenéznie azok körében, akiknek 2023-as nagy választási győzelmét köszönhette, mert képtelen teljesíteni az ígéreteit.

A tavaly választást nyert Karol Nawrocki köztársasági elnök sorozatos vétóival megbénítja a törvényalkotást, akadozik a kormánykoalíció pártjainak együttműködése. Kudarc az előző kormányzat bűnöseinek ígért elszámoltatása is, reménytelennek látszik bíróság elé állítani az előző kormány tagjait. Emellett több mint kétszázezren tüntettek a kormány klímapolitikája ellen.

A jobboldal erősödése

Jarosław Kaczyński, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke az X-en arról írt: a krakkóiak a népszavazáson piros lapot mutattak Donald Tusk kormányának. „Számunkra ez csak a kezdet” – utalt Kaczyński a jövő évi lengyel parlamenti választásra. A PiS leendő kormányfőjelöltje, Przemysław Czarnek szerint a krakkóiak „a pénzért és a haverokért gyakorolt hatalmat menesztették”.

Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal vezetője szerint Donald Tusk és kormánya az elmúlt napokban több súlyos csapást szenvedett el. A PiS részéről többen úgy értékelték a polgármester leváltását, mint egy nagyobb kormányellenes hullám kezdetét.

Mi vár Krakkóra és Lengyelországra?

Miszalski hétfőn közösségi oldalán elfogadta a döntést. „Tiszteletteljesen elfogadom Krakkó lakosainak akaratát” – írta, majd hozzátette: „Köszönöm mindenkinek a részvételt, akár mellettem, akár ellenem szavazott. A helyi demokrácia lényege, hogy a polgárok mondják ki a végső szót. Az elmúlt hónapok fontos tanulságokkal szolgáltak számomra.”

Krakkóban augusztus 23-án tarthatják az előrehozott helyhatósági választásokat. Addig a várost a Donald Tusk által kinevezett kormánybiztos irányítja. A krakkói példa ragadós lehet: Rzeszów független polgármestere, Konrad Fijołek ellen is már benyújtották a népszavazási kezdeményezést.

A lengyel jobboldal erősödése komoly kihívás elé állítja a kormányfőt a 2027-es parlamenti választások előtt. A kérdés az, hogy a jobboldal képes lesz-e egységesen fellépni és többséget szerezni. A krakkói népszavazás üzenete egyértelmű: a lengyel választók elégedetlenek a Tusk-kormány teljesítményével, és készek változást követelni.