A bejelentés, ami megosztja a sportvilágot
Karácsony Gergely (Budapest főpolgármestere, Párbeszéd) a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szombati évi rendes közgyűlésén egy olyan bejelentést tett, amely hosszú távon meghatározhatja a magyar sport jövőjét. A főpolgármester kijelentette: elkötelezett támogatója annak, hogy a főváros nyári olimpiának és paralimpiának adjon otthont. Azonban az eseményt csak egy szigorú feltétellel tartja elképzelhetőnek: ne épüljön több stadion.
„Az eseményt úgy tartom elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van” – idézte a főpolgármestert a Mandiner.
A Duna-menti olimpia koncepciója
Karácsony egy úgynevezett Duna-menti olimpia koncepcióját említette, amelybe vidéki városokat is bevonnának a szervezésbe. Ez a modell eltér a hagyományos olimpiai rendezéstől, ahol a sportlétesítmények építése központi szerepet kap. A főpolgármester szerint a meglévő infrastruktúrára építve, közlekedési és városfejlesztési beruházásokkal lehetne sikeres pályázatot benyújtani.
A koncepció azonban számos kérdést vet fel. Vajon a meglévő stadionok és sportcsarnokok elegendőek lennének egy nyári olimpia lebonyolításához? És vajon a vidéki városok – mint Debrecen, Szeged vagy Győr – képesek lennének befogadni egyes versenyszámokat?
Gyulay Zsolt és a MOB álláspontja
Gyulay Zsolt (a MOB elnöke) beszámolójában elmondta: a magyar versenyzők jól helytálltak a februári milánó-cortinai téli olimpián, ahol a legjobb eredmény a műkorcsolya páros negyedik helyezése volt. Ezután bejelentette: a következő hónapban először látogat Magyarországra Kirsty Coventry (a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke), abból az alkalomból, hogy június 11-13-án Budapest ad otthont az Európai Olimpiai Bizottság közgyűlésének.
Gyulay korábban úgy fogalmazott, hogy 2036-ban lehet reális esélyünk olimpiát rendezni. 2028-ban Los Angeles, 2032-ben Brisbane lesz a játékok házigazdája. A MOB elnöke szerint a magyar sport jelenlegi állapota és a nemzetközi kapcsolatok erősítése kulcsfontosságú a sikeres pályázathoz.
A Tisza-kormány kihívása
A kérdés most az: vajon a Tisza-kormány hogyan viszonyul egy olyan olimpiai pályázathoz, amelyben a sportlétesítmények fejlesztése helyett a közlekedés és városfejlesztés kapná a főszerepet? Karácsony Gergely korábban már jelezte, hogy [200 milliárd forintot kér a Tisza-kormánytól](karacsony-gergely-200-milliard-tisza-kormany) a főváros számára. Az olimpiai álom így újabb csatateret jelenthet a kormány és a főváros között.
A Tisza-kormány eddig nem foglalt állást a budapesti olimpia kérdésében. Azonban a főpolgármester feltételei – különösen a stadionépítés elutasítása – ellentétesek lehetnek a kormány sportpolitikai irányvonalával, amely eddig a létesítményfejlesztésekre helyezte a hangsúlyt.
Mi a tét a magyar sport jövőjében?
Egy budapesti olimpia hatalmas lehetőség lenne a magyar sport számára. Azonban a stadionok nélküli olimpia koncepciója komoly kihívások elé állítaná a szervezőket. Vajon a meglévő létesítmények – mint a Puskás Aréna, a Groupama Aréna vagy a László Papp Budapest Sportaréna – elegendőek lennének? És vajon a vidéki városok bevonása mennyire lenne költséghatékony?
A magyar sportélet szereplői megosztottak a kérdésben. Egyesek szerint a meglévő infrastruktúra fejlesztése és a közlekedési beruházások valóban előnyösebbek lehetnek, mint az új stadionok építése. Mások viszont attól tartanak, hogy a stadionok nélküli olimpia alacsonyabb színvonalú lenne, és csökkentené a magyar rendezés presztízsét.
Összegzés
Karácsony Gergely bejelentése új irányt szabhat a budapesti olimpiai álomnak. A főpolgármester feltételei – új stadionok nélkül, közlekedési beruházásokkal – komoly vitákat generálhatnak a sportvilágban és a politikában. A Tisza-kormány álláspontja egyelőre ismeretlen, de az biztos: a következő hónapokban eldőlhet, hogy Budapest valóban pályázhat-e a 2036-os olimpia megrendezésére.