A számok mögött: a gyermekvédelem válsága

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kedden hozta nyilvánosságra 10. gyermekjogi jelentését, amely lesújtó adatokat közöl a magyar gyermekvédelem állapotáról. A 2025-ös évre vonatkozó dokumentum szerint 33,8 százalékkal emelkedett a szexuális bántalmazásban érintett gyerekek száma, miközben a gyermekvédelmi rendszer egyre súlyosabb erőforrás-hiánnyal küzd. A jelentés készítése egybeesett a választási időszakkal, és az alapítvány szerint most valódi esély mutatkozik a változásra – ha lesz politikai és társadalmi akarat.

A számok önmagukért beszélnek. 2025-ben 2515 kiskorúakra káros tartalomról érkezett bejelentés a Nemzeti Hírközlési és Média Hatósághoz (NMHH), ami ezerrel több, mint 2024-ben. A szakellátásban élő gyerekek mindössze 5 százalékának van reális esélye arra, hogy egy éven belül visszakerüljön a családjához. Öt év alatt hatszorosára nőtt a segélyvonalat önsértés vagy önagresszió miatt felkereső gyerekek száma. A javítóintézetekben a szakmai munkakörben engedélyezett álláshelyek 23 százaléka betöltetlen volt 2025 végén.

A rendszer kizsigerelve: szakemberhiány és túlterheltség

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a gyermekvédelmi rendszer kapacitásai nem birkóznak meg a növekvő teherrel. A fenntartó által engedélyezett szakmai munkakörökben csaknem minden 10. álláshely betöltetlen volt, ami a betöltetlen álláshelyek 20 százalékos növekedését jelenti. A nevelőszülők száma eközben csökkent. A még rendszerben dolgozó szakemberek pedig annyira túlterheltek, hogy vannak olyan megyék, ahol átlagosan több száz túlórával tudják csak működtetni a rendszert.

„A gyermekvédelmi rendszer kapacitásai nem birkóznak meg ezzel a teherrel, hiszen egyre több szakember hiányzik a rendszerből. A fenntartó által engedélyezett szakmai munkakörökben csaknem minden 10. álláshely betöltetlen volt, ami a betöltetlen álláshelyek 20 százalékos növekedését jelenti” – olvasható a jelentésben.

A szakemberhiány nem új keletű probléma, de a tendencia aggasztó. A gyermekvédelmi rendszerben dolgozók alacsony bére, a magas stressz-szint és a folyamatos túlterheltség miatt sokan elhagyják a pályát. A nevelőszülők számának csökkenése pedig tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen egyre több gyermeknek kellene családi környezetben elhelyezkednie, miközben egyre kevesebb nevelőszülő áll rendelkezésre.

Látszatintézkedések és botrányok: a Szőlő utcai ügy tanulságai

A Hintalovon szerint a kegyelmi ügy óta különösen nagy figyelem irányul a gyermekvédelem helyzetére, de valós megoldások helyett sokszor csak látszatintézkedések valósultak meg. A leghangosabb a Szőlő utcai ügy volt, ahol a budapesti intézmény januári bezárása előtt a Fidesz-kormány úgy döntött, hogy a javítóintézeteket rendészeti megközelítéssel szervezi át. A szervezet szerint az ilyen jellegű megoldások jelentős károkat okozhatnak az egész intézményrendszernek, amely már hosszú ideje jelentős erőforrás-problémákkal küzd.

„Az ilyen jellegű megoldások jelentős károkat okozhatnak az egész intézményrendszernek, mely már hosszú ideje jelentős erőforrás-problémákkal küzd. Sokat elárul erről, hogy 2025. december 31-én a szakmai munkakörben engedélyezett álláshelyek 23%-a betöltetlen volt a javítóintézetekben” – állapították meg a jelentés készítői.

A kórházban hagyott csecsemők ügye is jelentős figyelmet kapott 2025 folyamán. A „megoldásként” bejelentett csecsemőgondozó intézmények létrehozása a jelentés szerint a gyermekvédelmi törvény előtti időket idézi, ami inkább visszalépés, mint előrelépés.

A gyerekek mentális egészsége: aggasztó tendenciák

A gyerekek mentális egészsége jelentősen romlott az elmúlt években. A jelentés szerint aggasztó az öngyilkossági gondolatok egyre gyakoribb megjelenése is. Az ellátáshoz való hozzáférés nehézkes, hiszen az ellátórendszer túlterhelt. Miközben a pszichiátriai gondozó intézetek száma 16-ra csökkent, addig a gondozottak száma jelentősen nőtt. Ifjúsági addiktológiai és rehabilitációs ellátás mindössze négy megyében érhető el.

A 7-16 éves gyerekek a szabadidejük jelentős részét képernyők előtt töltik: hétköznap napi 2-4 órát, hétvégén ennél is többet. Ez a digitális függőség tovább rontja a mentális egészséget, és növeli a káros tartalmaknak való kitettséget.

A Tisza-kormány előtti kihívás: Gyurkó Szilvia felelőssége

A jelentés készítése egybeesett a választási időszakkal. Az alapítvány szerint a korábbi kormányzati ciklusban az adatigénylések során gyakori volt a késlekedés, de április 12. után néhány nap alatt minden hiányzó adat megérkezett. Ez a fordulat jelzi, hogy a politikai akaratváltás már érezteti hatását.

„Az idei 10. jelentés elkészítésének körülményei különlegesek voltak. A jelentés készítése egybeesett a választási időszakkal. Bár minden évben nehézségekbe ütköztünk az adatigénylések során, idén különösen gyakori volt, hogy a törvényben előírt határidőn belül nem érkeztek válaszok. Április 12. után azonban néhány nap alatt minden hiányzó adat megérkezett” – írták a jelentés készítői.

Most a Tisza-kormányon a sor, hogy érdemi változásokat hozzon. A gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkári posztot a jelentés szerkesztője, Gyurkó Szilvia tölti be, aki a Hintalovon Alapítvány alapítója. A kérdés az, hogy lesz-e politikai és társadalmi akarat a valódi változtatásra.

A Tisza-kormány gyermekvédelmi ígéretei között szerepel a szakemberhiány megszüntetése, a nevelőszülők számának növelése és a gyermekek mentális egészségének javítása. Azonban a források szűkösek, és a rendszer mélyen gyökerező problémái nem oldhatók meg egyik napról a másikra.

Örökbefogadás: ezerrel több gyerek vár szülőre

A jelentés egyik megdöbbentő adata, hogy ezerrel több a nyilvántartott örökbefogadható gyerekek száma, mint azoké a szülőké, akik örökbe akarnak fogadni gyerekeket. Ez a szám is mutatja, hogy a gyermekvédelmi rendszer nemcsak a bántalmazás megelőzésében, hanem a gyerekek családba juttatásában is kudarcot vall.

A szakellátásban élő gyerekek mindössze 5 százalékának van reális esélye arra, hogy egy éven belül visszakerüljön a családjához. A többi gyerek hosszú éveket tölt intézményekben, ahol a túlterhelt szakemberek mellett gyakran érzelmi magány és bántalmazás vár rájuk.

A gyermekjogok intézményének kiüresedése

A jelentés rámutat arra is, hogy a gyerekjogok érvényesülését garantáló intézményrendszer kiüresedésének tendenciája folytatódott 2025-ben. Az alapvető jogok biztosa feleannyi jelentést tett közzé, mint a korábbi években, hivatalból pedig nem végzett vizsgálatot, holott erre törvényi felhatalmazása van. A gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára sincs átfogó gyerekjogi képzés.

Következtetés: a változás lehetősége

A Hintalovon Alapítvány 10. gyermekjogi jelentése egyértelművé teszi: a magyar gyermekvédelem mély válságban van. A szexuális bántalmazásban érintett gyerekek számának 33,8 százalékos emelkedése, a szakemberhiány, a nevelőszülők számának csökkenése és a gyerekek romló mentális egészsége mind arra figyelmeztetnek, hogy azonnali és érdemi beavatkozásra van szükség.

A Tisza-kormány előtt óriási a kihívás. Gyurkó Szilvia államtitkárnak, aki maga is a jelentés szerkesztője volt, most lehetősége van arra, hogy a szavak helyett tettekkel bizonyítsa: a gyermekvédelem valóban nemzeti ügy. A kérdés az, hogy lesz-e elég politikai akarat és forrás a rendszer valódi megújítására, vagy a látszatintézkedések korszaka folytatódik.