„Fel sem mérte, mit vállal” – Hegedűs Zsolt adatokkal cáfolta Pintér Sándort
Hegedűs Zsolt (Tisza Párt, egészségügyi miniszter) Facebook-posztban reagált Pintér Sándor volt belügyminiszter kijelentésére, aki az átadás-átvételen teljes körű vizsgálatot kért maga és a Belügyminisztérium ellen, mondván: nincs miért szégyenkeznie. Hegedűs az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara adatait sorakoztatta fel, hogy érzékeltesse a megörökölt helyzetet.
Súlyos adatok: 30 ezer ápoló hiányzik
Az ápolóhiány meghaladja a 30 ezer főt. A szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, és 25 ezren már 58 év felett járnak. Hegedűs szerint ez azt jelenti, hogy a jelenlegi munkaerőhiány mellett néhány éven belül még nagyobb tömegek eshetnek ki a rendszerből. Vannak területek, ahol az ápolók nem havi 168–174 órát dolgoznak, hanem 220–240 órát. „Ez nem hivatástudat, hanem rendszerszintű önkizsákmányolás” – írta.
Kritikus területek: intenzív, műtők, járóbeteg-ellátás
A legkritikusabb területek között említette a felnőtt ápolást, az aneszteziológiát és intenzív terápiát, a műtőszolgálatot és a labordiagnosztikát. Az intenzív területen dolgozó 1609 szakasszisztensből 1079-en 46–60 év közöttiek, miközben a 25–45 éves korosztályba mindössze 212 fő tartozik. Ha a nyugdíj mellett dolgozó kollégák kiesnek, egyes területeken az ellátás működése kerülhet veszélybe.
A műtőkben is súlyos a helyzet: hiába van orvos, ha nincs elég műtős szakasszisztens, műtőssegéd és megfelelően képzett szakdolgozó. Emiatt nemcsak a tervezett műtétek, hanem az akut beavatkozások biztonsága is sérülhet, ami a várólisták növekedéséhez és a betegellátás romlásához vezethet.
A járóbeteg-ellátásban az asszisztensi tagozat 12 285 főt számlál, de a tagok közel kétharmada 45 év feletti. Ha csak a 60 év felettiek távoznak, több mint kétezer ember fog hiányozni erről a területről.
„Alapjában sérül már a betegbiztonság”
Hegedűs a posztban összefoglalta: „Ez az örökség: elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány, túlóra, kiégés, romló munkakörülmények, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat. Alapjában sérül már a betegbiztonság – ki kell mondani.”
Pintér Sándor februári szavai
A miniszter visszautalt Pintér Sándor egy idén februári nyilatkozatára is, amikor azt mondta: „Ami feladatot kaptam, mindent sikerült megoldani.” Hegedűs szerint a legnagyobb baj az, hogy Pintér „fel sem mérte és fel sem tudta mérni, hogy mit vállal, amikor elvállalta az egészségügy irányítását”.
Jövő hét: egyeztetés a szakszervezettel
Hegedűs a jövő héten már az önálló egészségügyi minisztériumban fogadja a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőit, hogy elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyaljon. Szerinte a magyar egészségügy nem működhet tovább a szakdolgozók önfeláldozására építve, ezért bérrendezésre, valódi megbecsülésre és reális minimumfeltételekre van szükség.
Mit jelent ez a betegeknek?
A várólisták már most is hosszúak, de a szakemberhiány miatt tovább nőhetnek. Az akut beavatkozások biztonsága is sérülhet, ha nincs elég képzett szakdolgozó a műtőkben. A járóbeteg-ellátásban is kapacitásproblémák várhatók, ha a 60 év felettiek távoznak. A betegbiztonság alapvető kérdés, és Hegedűs szerint ez már most sérül.
Kontextus: a kormányváltás és az egészségügy
A Tisza Párt választási győzelme után az egészségügy az egyik legnehezebb örökség. A korábbi években a jobboldali vezetés alatt az ágazat strukturális problémái halmozódtak: elégtelen finanszírozás, szakemberhiány, elöregedő állomány. Hegedűs Zsolt feladata, hogy ezt a rendszert új alapokra helyezze – de az adatok szerint a helyzet súlyosabb, mint azt sokan gondolták.
Záró gondolat
Pintér Sándor szerint nincs miért szégyenkeznie. Hegedűs Zsolt adatai viszont azt mutatják: az egészségügy mély válságban van, és a betegek fizetik meg az árát. A kérdés az, hogy az új kormány képes-e olyan változásokat elérni, amelyek valóban javítanak a helyzeten – vagy a probléma mélyebb, mint azt bárki gondolta.