Mentőöv a Duna-parton
A Tisza-kormány szombaton, a Magyar Közlönyben megjelent 1178/2026. V. 30-as határozatában rendelkezett a Dunai Vasmű sorsáról. A dokumentum szerint az állam akár egymilliárd forintot is hajlandó költeni az iparbiztonsági veszély és a környezetkárosodás megelőzésére – ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek erre nem képesek, a feladat a központi költségvetésre hárul.
A határozat egyértelművé teszi: a Dunai Vasmű területén található infrastruktúra működőképes és biztonságos fenntartása közérdek. A közszolgáltatási szerződést június 30-ig meghosszabbítják, a pénzt Kármán András pénzügyminiszter biztosítja. A döntés hátterében az iparbiztonsági veszély és a fenyegető környezetkárosodás megelőzése áll – ha a felszámolás alatt lévő cégek nem képesek ellátni a feladatot, a központi költségvetés ugrik be.
Menetrend és felelősök
A kormányhatározat szigorú menetrendet szab. Június 15-ig Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek szakmai értékelést kell készítenie a 2025. október 21. óta beérkezett befektetői ajánlatokról, és be kell mutatnia a Dunai Vasmű fenntartható jövőképét. Augusztus 31-ig pedig előterjesztést és cselekvési tervet vár tőle a kormány a nemzeti acélipari stratégiáról.
Az előző, Orbán-kormány által tavaly ősszel kinevezett kormánybiztos, Fenyvesi Csaba Gábor (a MÁV Szolgáltató Központ gazdasági vezérigazgató-helyettese) megbízatása a kormányváltással automatikusan lejárt. A mostani határozat nem említi, hogy beszámoltatnák az eddigi biztost, vagy felhasználnák munkája eddigi eredményét – mintha a korábbi erőfeszítések nyomtalanul eltűntek volna. Ez a fajta „tiszta lappal” kezdés ugyanakkor kérdéseket vet fel: vajon a korábbi szakértői munka teljesen elveszett, vagy csak a politikai átállás miatt nem hivatkoznak rá?
Ezermilliárdos adóssághegy
A Dunai Vasmű – korábbi nevén Dunaferr – három éve van felszámolás alatt. A romokon két új termelő cég jött létre, amelyeket a brit-indiai hátterű Liberty vásárolt meg, 100 millió euró hitellel a kormány bankjától. Alig másfél év után azonban ezek a cégek is fizetésképtelenné váltak. Becslések szerint az adósságállomány már az ezermilliárd forintot is elérheti.
Az Orbán-kormány 2025-ben döntött az acélgyártás megmentéséről, legutóbb 2026 februárjában 5 milliárd forintos mentőövet szavaztak meg az infrastruktúra fenntartásához. A potenciális befektetőkkel való megegyezés és a hazai acélgyártás konszolidációja azonban az új Tisza-kormányra maradt.
Kérdőjelek a jövőre
A határozat számos kérdést hagy nyitva. Ki lesz az a befektető, aki hajlandó átvenni a terheket? Milyen feltételekkel? És ami a legfontosabb: a Tisza-kormány képes-e olyan nemzeti acélipari stratégiát kidolgozni, amely nemcsak a múlt hibáit orvosolja, hanem hosszú távon is fenntartható jövőt biztosít a magyar acéliparnak?
A válaszokat augusztus végéig meg kell adni. Addig is a dunaújvárosi acélmű sorsa – és az 550 család megélhetése – a kormányzati döntések függvénye. A Tisza-kormány első nagy iparpolitikai próbája előtt áll.