A tét és az előzmények
Az NB I 2025/2026-os szezonjának 30. fordulója előtt a Diósgyőr helyzete már rendkívül nehéz volt. Egy héttel korábban a Kazincbarcika matematikailag is kiesett, és a másik borsodi csapat, a DVTK sorsa is egyre reménytelenebbnek látszott. Az előtte álló MTK az előző fordulóban, majd az azt megelőző héten is győzött, és tíz pontra meglépett a Diósgyőrtől. A tizedik helyre visszacsúszó Nyíregyháza szintén ennyi ponttal előzte meg a miskolciakat.
Nebojsa Vignjevics együttesének az jelenthetett volna esetleg kiutat, ha a hátralévő négy meccsét megnyeri – de ez lehetetlen küldetésnek tűnt. Különösen azért, mert a szombati ellenfél a bronzéremért harcoló Debreceni VSC volt, az egyik legjobb formában lévő csapat a tabellán.
A képlet az MTK délutáni győzelme után kristálytisztává vált: a DVTK-nak mindenképpen három pontot kellett szereznie, ellenkező esetben már három körrel a szezon vége előtt búcsúzik az élvonaltól. Az elmúlt heteket látva azonban senki nem tett volna egy lyukas garast sem arra, hogy a Diósgyőr legyőzheti a Debrecent – és ez a pesszimizmus teljesen megalapozottnak bizonyult.
Az első félidő: két gól, két öngól, összeomlás
A mérkőzés elején látszott némi akarat a DVTK-n, de a támadásai nem hordoztak komoly veszélyt. A védelme viszont annál inkább megmutatta gyengeségeit – és ezért súlyos árat fizetett.
A 36. percben Julien Dacosta tette be a kapu elé a labdát. A rövid saroknál ketten is érkeztek: a debreceni Cibla Flórián helyett Szatmári Csaba ért bele utoljára, és ez lett a csapata veszte, mert a hazai védőről a kapuba pattant a labda. Öngóllal szerzett tehát vezetést a DVSC.
Pillanatokkal később, a 39. percben megduplázta előnyét a Debrecen – és ekkor már valóban Cibla Flórián volt eredményes, aki Karlo Sentic kapujába tekerte a labdát. Ezzel a másodosztályba küldte a Diósgyőrt: a szünetben már 0–2 állt az eredményjelzőn, és a folytatás sem hozhatott reményt a hazai szurkolóknak.
A második félidő: a kegyelemdöfések sora
A második félidőben sem változott a minta – sőt, a helyzet tovább romlott. Az 52. percben Szűcs Tamás centerezése után Tamás Márk is feliratkozott az öngólosok listájára: a labda róla pattant a hálóba, és ezzel 0–3-ra nőtt a különbség.
Kocsis Dominik a 79. percben egy kipattanóból tette be a negyediket, majd Cibla Flórián a 90. percben fejessel állította be a végeredményt: 0–5. A Diósgyőr tehát öt gólt kapott hazai pályán, ebből kettő öngól volt – és szinte semmilyen ellenállást nem fejtett ki azon a találkozón, amelyen még életben tarthatta volna halvány reményeit a bennmaradást illetően.
A mérkőzés részletes krónikája jól mutatja, hogy a Diósgyőr valójában a saját kapujára volt a legveszélyesebb az egész estén – ez önmagában sokat elárul a csapat jelenlegi állapotáról.
Öt év után ismét az NB II
A Diósgyőr így öt év után ismét kiesett az NB I-ből. Három évvel ezelőtt jutottak vissza az élvonalba a miskolciak – ez a visszatérés tehát rövidnek bizonyult, és a búcsú körülményei különösen fájdalmasak.
Nebojsa Vignjevics vezetőedző irányításával a csapat egyetlen bajnokin sem tudott három pontot szerezni – ez a sorozat a legkritikusabb pillanatban ért véget. A Kazincbarcikával együtt tehát két borsodi csapat is búcsúzik az élvonaltól, ami a régió labdarúgása szempontjából komoly visszalépés.
A Diósgyőr egy büszke hagyományú klub, amelynek szurkolótábora évtizedek óta kitartóan követi csapatát. Az ilyen esték – öt kapott gól, két öngól, hazai pályán, döntő mérkőzésen – különösen nehezen feldolgozhatók. A következő szezon az NB II-ben kezdődik majd, és a visszajutás útja korántsem lesz egyszerű.
A Debrecen harca a bronzéremért
A DVSC szempontjából ez a győzelem fontos lépés volt: négy nyeretlen bajnoki után visszatalált a nyerő útra, és megőrizte a harmadik helyet a tabellán. Cibla Flórián duplájával és Kocsis Dominik góljával könnyedén nyert a Debrecen, és harcolhat tovább a bronzéremért.
A helyzet azonban korántsem egyszerű: a DVSC mindössze egy ponttal előzi meg a tavasszal szárnyaló Zalaegerszeget, és öt ponttal az egy meccsel kevesebbet játszott Paksot. Az utolsó három fordulóban tehát rendkívül szoros küzdelem várható a dobogós helyezésért – ez az NB I szezon egyik legizgalmasabb szálává vált.
Zárszó: a futball kegyetlensége és a hagyomány ereje
A labdarúgás kegyetlen tud lenni – különösen akkor, amikor egy klub saját kapujába lövi a sorsát. A Diósgyőr szurkolói szombat este ezt megtapasztalták a legfájdalmasabb formában. Két öngól, öt kapott gól, hazai pályán, döntő mérkőzésen: ez az este sokáig emlékezetes marad.
Ugyanakkor a sport – és különösen a helyi futball – nem csupán eredményekről szól. A Diósgyőr mögött évtizedes hagyomány áll, egy városhoz, egy közösséghez kötődő identitás, amelyet egy kiesés nem tud eltörölni. Az NB II-es szezon új fejezet lesz – és a visszajutás reménye ott él minden igazi szurkolóban. Elődeink hagyatéka azt tanítja: a nehéz időszakok is részei a közösség történetének, és a kitartás előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.