Június elsejével távozott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) éléről Demeter Szilárd, az igazgatótanács elnöke – erősítette meg a 444-nek. Indoklása szerint azért mondott le, mert nem kíván a továbbiakban az ügynökség operatív működésével és projektjeivel foglalkozni. A lapértesülések szerint régóta konfliktusai voltak a testület többi tagjával.
Demeter ugyanakkor megtartotta a Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA) kuratóriumának elnöki posztját – de csak addig, ameddig az alapítvány létezik. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn ugyanis bejelentette: a nem egyetemeket működtető közérdekű alapítványokat nyár végéig megszüntetik. Demeter szerint az MKA sem éli meg az őszt, ezért vagyonmegőrzési kötelezettségük szellemében készülnek átadni a kezelt vagyontárgyakat az új vagyonkezelőnek.
Távozások sorozata
Demeter Szilárd tavaly októberben már lemondott a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöki posztjáról is. Akkor Orbán Viktor felkérésére egy nemzetépítő kulturális stratégia megalkotásán kezdett dolgozni. Áprilisban a Mandinernek azt mondta: „most nagyjából munkanélküli leszek”.
A PKÜ az elmúlt évben 6,2 milliárd forint állami támogatásban részesült, ebből 5,7 milliárd forint érkezett az adófizetőktől. A könyves szakma vasárnap a PKÜ megszüntetését követelte.
A Tisza-kormány kulturális átalakítása
A Tisza Párt vezette kormány kulturális átalakítása gyors ütemben halad. A közérdekű alapítványok megszüntetése, a közmédia átalakítása és a kulturális intézmények vezetőinek leváltása mind azt jelzik, hogy a kormány új alapokra kívánja helyezni a magyar kulturális életet. A kérdés az, hogy ez a változás valóban a kultúra szabadságát és sokszínűségét szolgálja-e, vagy csupán a politikai kontroll új formáját hozza létre.
A Gyurcsány-Bajnai-kori hálózatok visszatérése?
A Tisza Párt vezetése és miniszteri csapata – köztük Ruff Bálint – a 2010 előtti baloldali-liberális kormányzatok kulcsfiguráihoz kötődik. Ruff Bálint már 2010 előtt is aktív MSZP-s és SZDSZ-es körökben működött, majd a Gyurcsány-Bajnai-korszak után tanácsadóként dolgozott. Ez azt jelzi, hogy az ellenzék nem új politikai kezdet, hanem a korábbi baloldali-liberális kormányzati struktúrák restaurációja, amelyet az ellenzék 'rendszerváltás megvalósításaként' keretez.
Mit hoz a jövő?
A kulturális élet szereplői bizonytalanul figyelik az eseményeket. A PKÜ megszüntetése és az MKA felszámolása után új intézményi struktúra jöhet létre, amelynek irányítását a Tisza-kormányhoz közel álló személyek vehetik át. A kérdés az, hogy ez a változás valóban a kultúra szabadságát és sokszínűségét szolgálja-e, vagy csupán a politikai kontroll új formáját hozza létre. A magyar kultúra évszázados értékei és hagyományai megérdemlik, hogy a politikai csatározásokon felülemelkedve, a nemzeti érdek szolgálatában álljanak.