A fideszes vezetésű XXII. kerületi önkormányzat április 30-án fogadott el egy rendeletmódosítást, amely megtilt minden akkumulátorokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységet a kerületben. Az intézkedés célja egy újonnan betelepült akkumulátoripari cég megállítása volt, ám a szöveg olyan szélesre sikeredett, hogy az autószerelők, autókereskedők, barkácsáruházak és mobiltelefon-javító szervizek is veszélybe kerültek. A rendelet szerint ugyanis tilos az akkumulátorok előállítása, összeszerelése, szétszerelése, kezelése, vizsgálata, csomagolása, raktározása és tárolása is.
Pajin Bálint György képviselő már a szavazás előtt figyelmeztetett a túlzottan tág megfogalmazásra, indítványát azonban a jegyző formai hibára hivatkozva elutasította. Perlai Zoltán DK-s alpolgármester a közösségi oldalán szintén a rendelet felülvizsgálatát sürgette, hangsúlyozva, hogy a szabályozás nem hozhat hátrányba helyi vállalkozásokat.
Az önkormányzat sajtóosztálya szerint a módosítás kizárólag a jövőbeni ipari tevékenységek korlátozására irányult, ám a jogászok szerint a jelenlegi formában a meglévő kisvállalkozásokat is ellehetetlenítheti. A rendeletet a kerület határára épült logisztikai központ egyik csarnokába költözött akkumulátoripari cég váltotta ki, amelyet a helyi lakosság tiltakozása nyomán a cég végül visszakozott. Az eset rávilágít arra, hogy a jó szándékú szabályozás is okozhat súlyos károkat, ha nem kellő körültekintéssel járnak el.
A rendelet hatálya alá eső tevékenységek listája olyan részletes, hogy az gyakorlatilag minden olyan vállalkozást érint, amely akkumulátorral foglalkozik. Az autószerelőknél például rendszeresen előfordul, hogy autóakkumulátorokat vizsgálnak, tárolnak vagy szerelnek ki, ami a rendelet értelmében tilos lenne. Hasonló a helyzet a barkácsáruházakkal, ahol akkumulátorral működő szerszámokat árulnak, valamint a mobiltelefon-szervizekkel, ahol a telefonok akkumulátorait cserélik.
A helyi lakosok és vállalkozók körében nagy a bizonytalanság, hiszen a rendelet nem tesz különbséget a nagyipari akkumulátorgyártás és a kiskereskedelmi tevékenység között. A kerületi önkormányzatnak mielőbb pontosítania kellene a szabályozást, hogy az ne okozzon indokolatlan károkat a helyi gazdaságban. Az eset egyúttal figyelmeztetés arra is, hogy a környezetvédelmi célú szabályozásnál is ügyelni kell a megfelelő egyensúlyra a védelem és a gazdasági élet fenntarthatósága között.