A Slavija tér, ahol a béke véget ért
Szombat este nyolc óra körül Belgrád egyik legforgalmasabb csomópontja, a Slavija tér még a tüntetők ezreitől volt hangos. Az egyetemisták által szervezett demonstráció résztvevői előrehozott választásokat és Aleksandar Vučić szerb elnök távozását követelték. A nagygyűlés békésen zajlott, a szónokok az oktatás, az egészségügy és a mezőgazdaság reformjáról beszéltek. „Az előttünk álló választások jelentik az esélyt arra, hogy végre megvalósítsuk ígéretünket: a tisztességes hatalmat, a szabadságot és a méltó életet” – hangzott el a színpadról.
A tömegben sokan vörös tenyérlenyomatot ábrázoló jelvényt viseltek, „Véres a kezetek” felirattal, és „A diákok győznek” transzparenseket emeltek a magasba. A demonstrációt a 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomás-tragédia óta tartó tiltakozáshullám részeként szervezték. Az előtető leszakadásában tizenhatan vesztették életüket, és sokan a kormányzati korrupciót, valamint az infrastrukturális beruházások hanyagságát okolják a katasztrófáért.
Az összecsapás
A nagygyűlés hivatalos vége után azonban elszabadultak az indulatok. Egy fiatalokból álló csoport a főváros több pontján blokádokat állított fel, majd áttörte a rendőri kordont, és rátámadt az egyenruhásokra. A szerb belügyminiszter, Ivica Dacsics szerint a támadók „szélsőséges résztvevői” voltak a tiltakozásnak, akik kövekkel, palackokkal, pirotechnikai eszközökkel, sőt, még csatornafedelekkel is dobálták a rendőröket. „Mit tett a rendőrség, hogy ágyúlövéseket, fáklyákat, köveket, rudakat, sőt, mint látták, még tengelyeket is használtak ellenük? Ez nem politika, ez szélsőségesség, erőszak és gyűlölet” – fogalmazott Dacsics.
A rendőrség könnygázt és villanógránátokat vetett be a tömeg visszaszorítására. A rendőri egységeknek és a csendőrségnek csak egy órával később sikerült visszaszorítani a tömeget. Az incidensben egy rendőr megsérült, 23 embert vettek őrizetbe. Dacsics szerint a támadók célja az volt, hogy összecsapást provokáljanak ki a rendőrséggel és a politikai ellenfeleikkel.
A tüntetést szervező egyetemisták azonban másképp látják a történteket. Szerintük a zavargások kirobbanásáért egyes bűnözői körök és a rendőrség a felelős. Azt állították, hogy a rendőrök tiltakozók tucatjait verték meg és tartóztatták le, és „egyesek súlyos sérüléseket szenvedtek el”.
Vučić: külföldi pénzek a háttérben
Aleksandar Vučić elnök, aki éppen Kínába tartott, az Instagramon reagált az eseményekre. „A ma esti, a belgrádi utcákon a blokádot szervezők által elkövetett erőszakos cselekmények után ismét párbeszédre hívom őket, és remélem, megértik, hogy azok is emberek és Szerbia állampolgárai, akik nem úgy gondolkodnak, mint ők” – írta.
A Magyar Nemzetnek adott interjújában azonban már élesebb hangot ütött meg. Kijelentette: jelentős külföldi forrásokat fordítottak arra, hogy meggyengítsék Szerbiát. „A letartóztatottak mind ellenzéki pártokhoz kötődő személyek vagy aktivisták voltak. Nem voltak beépített emberek. Mi egy demokratikus Szerbiát akartunk megmutatni, az erőszak azonban kizárólag nekik állt érdekükben” – fogalmazott Vučić.
A szerb elnök szavai nem előzmény nélküliek. Az elmúlt másfél évben többször is előfordult, hogy a hatóságok a tüntetések előtt leállították a vasúti közlekedést, állítólagos bombafenyegetésekre hivatkozva. A bírálók szerint ezzel akadályozták meg, hogy a vidéki tiltakozók a fővárosba jussanak. Szombaton is ez történt: a szerb állami vasúttársaság az ország teljes területén leállította a személyszállító vonatok közlekedését.
Tágabb összefüggések
A belgrádi tüntetések nem elszigetelt jelenségek. A régióban több országban is hasonló feszültségek tapasztalhatók, ahol a polgárok a korrupció és a hatalomkoncentráció ellen tiltakoznak. A szerbiai események párhuzamba állíthatók a magyarországi politikai változásokkal is, ahol a Tisza Párt győzelme után sokan remélik a rendszerszintű megújulást.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a belgrádi utcai erőszak valódi társadalmi elégedetlenségből fakad, vagy mögötte – ahogyan Vučić állítja – külföldi érdekek állnak? A válasz talán a következő hónapokban, az előrehozott választások környékén fog kiderülni. Addig is a szerb főváros utcái a politikai harc színterévé váltak.