A papír, ami mindent megváltoztathat

Szerda délután a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik vezetője névtelenséget kérve ült le a Válasz Online munkatársával. A kezében egy dokumentum volt – egy aláírt nyilatkozat, amely a Tiborcz István (a miniszterelnök veje) és Mészáros Lőrinc (a NER egyik legnagyobb vállalkozója) nevével fémjelzett üzleti kör menedzsereinek írásos beleegyezését tartalmazza. Eszerint jogszabályváltozás esetén az állam átveheti az érintett magántőkealapok irányítási jogait. A forrás hitelt érdemlően bizonyította a lapnak, hogy a dokumentum valódi.

Ez a papír most kulcsfontosságú lehet. Az elmúlt években, 2013 és 2026 márciusa között, mintegy 2645 milliárd forintnyi közpénz áramlott magántőkealapokon és egyéb tőkealapokon keresztül a NER-hez kötődő üzleti körökhöz. A legjobban Tiborcz István, Nagy Márton (a jegybankelnök testvére) körei, valamint a 4iG járt. A trükk lényege, hogy az érintett alapokban Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Jászai Gellért és más NER-szereplők csak kisebbségi tulajdonosokként jelennek meg, a többségi tulajdonos az állam. Az alapkezelést azonban nem az állam, hanem a NER-potentátok által delegált cégek végzik.

Hogyan működött a belföldi offshore?

A magántőkealapok a Fidesz-közeli gazdasági körök kedvenc pénzügyi eszközévé váltak az elmúlt években. Egyrészt azért, mert ez a struktúra úgy tesz lehetővé sokmilliárdos befektetéseket, hogy a valódi haszonélvezők neve titok maradhat. Másrészt pedig azért, mert remek eszköznek bizonyultak arra, hogy nagy mennyiségű közpénzt csatornázzanak magánzsebek szolgálatába. Az Orbán-kormány alatt az MFB-n keresztül folyt ki az alapokba az összeg 90 százaléka.

A Válasz Online forrása szerint a Tiborcz–Mészáros-kör menedzserei annak idején aláírásukkal elfogadták, hogy a kormányzati politikában és a jogszabályi környezetben bekövetkező változásokat lényegében automatikusan át kell majd vezetniük a szabályzataikban. Az előző kormány nem épített tehát semmiféle extra védelmi rendszert a magántőkealapos-alapkezelős „cégstruktúrák” köré.

Jogi lehetőség a visszavételre

A jelenlegi jogszabályok szerint a befektetők 75 százaléka kell ahhoz, hogy le lehessen cserélni – például bizalomvesztésre hivatkozva – egy-egy magántőkealap kezelőszervét. Egy törvénymódosítással azonban alacsonyabb szám is beírható, ami lehetővé tenné, hogy az állam visszaszerezze a rendelkezést a pénzeszsákok fölött. Uniós előírásra július 1-jéig ráadásul ki kell derülnie a végső haszonhúzók kilétének is. Így annak is, hogy e névleg privát „cégekbe” pontosan 50, 60, 70 vagy 99 százaléknyi összeget fektetett-e be az orbáni állam.

„Fordulhat a kocka: míg eddig Tiborcz Istvánék használták saját céljaikra a közforrásokat, a jövőben a kormány rendelkezne a magántőkealapban fekvő javakról” – írja a Válasz Online.

A Tisza-kormány első nagy próbája

A Tisza Párt kétharmados győzelme óta foglalkoztatja a közvéleményt, hogy Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) és kormánya hogyan tudja majd beváltani a NER-közelbe került állami vagyonok visszaszerzéséről szóló ígéretét. A kampányban ígért Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal még nem állt fel, és még új szabályozást sem volt ideje hozni az új parlamentnek. A most előkerült dokumentum azonban lehetőséget ad a gyors cselekvésre.

A kérdés már csak az: él-e a Tisza-kormány a lehetőséggel? A Telex elemzése szerint közel ezermilliárd forint jó eséllyel menthető a NER-es magántőkealapokból, a többi rázósabb lesz. Az átfogó jogi kérdéseken túl majd olyan konkrét kérdésekre is választ kell adnia az új kormánynak, hogy a közpénzek magánzsebekbe áramoltatásának egyes konkrét csatornáit hogyan zárja el, és hogyan próbálja majd visszaszerezni az állami pénzeket.

Tét: a magyar adófizetők pénze

A magántőkealapokba fektetett 2645 milliárd forint nem elvont szám – ez a magyar adófizetők pénze, amelyet az előző kormány a NER-hez kötődő üzleti körök kezelésébe adott. A most előkerült aláírás lehetőséget ad arra, hogy az állam visszaszerezze az ellenőrzést. A Tisza-kormányon múlik, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, és vissza tudja-e helyezni magát a saját jogaiba – ahogyan azt a kekvák esetében is tette. A következő hetekben kiderül: a papír valóban a kormány kezében van-e, vagy csak egy újabb ígéret marad.